Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egyesült Államokat ért csapások miatt az idei, valamint a következő pénzügyi évben a költségvetési hiány 200-300 milliárd dollár között várható, és a belátható jövőben tovább növekszik - közölte Mitch Daniels, a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója. A Fehér Ház tavaly még azt jósolta, hogy a két éve még rekordtöbbletet mutató büdzsé már 2005-re egyensúlyba hozható. Daniels szerint a 2001. szeptemberi terrortámadás, az azt követő recesszió és a drámai tőzsdei eladási hullám több mint 100 milliárd dollár költséget okozott, és emiatt alakul ki az annak két-háromszorosát kitevő, rekordnagyságú deficit. Ez azonban a 10 ezer milliárd dolláros bruttó hazai terméknek (GDP) mindössze 2-3 százaléka, így könnyen kezelhető, ha a törvényhozás gyorsan elfogadja Bush elnök 674 milliárd dolláros adócsökkentési csomagját, és nem engedi elszaladni a kormányzati kiadásokat - mondta Daniels. Az igazgató szerint az Irak elleni esetleges háború költségeiről korai jóslásokba bocsátkozni, de azzal számolnak, hogy a kiadások egy részét a szövetségesek állnák. Az előző Öböl-háború 61 milliárd dollárba került, és Washington most is ehhez hasonló költséggel számol - írta a Reuters. Elemzők ennél nagyobb kiadást tartanak valószínűnek, mondván, hogy az akcióban valószínűleg kulcsszerepet játszó cirkálórakéták és különböző „okos" fegyverek ára erőteljesen emelkedett.
Általános vélemény szerint a háború esetén átmenetileg egekbe szökő olajár és a zuhanó fogyasztói bizalom megviselné az amerikai gazdaságot. Feltehetően nem véletlen, hogy a National Bureau of Economic Research most tartotta szükségesnek közölni: a legfrissebb adatok, elsősorban a foglalkoztatási helyzet romlása miatt idő kell annak felméréséhez, vajon a 2001 márciusában kezdődött recesszió véget ért-e.
A Fed kamatdöntéseinél nagy súllyal latba eső legfrissebb Beige Book, amely a jegybank körzeteiből érkező jelentéseket évente nyolc alkalommal összegzi, mérsékelt gazdasági aktivitásról számolt be, és gyenge lábakon álló fellendülést említett. Ez gyakorlatilag megegyezik az előző értékeléssel, így azzal lehet számolni, hogy a Fed a közeljövőben nem nyúl az 1,25 százalékos irányadó egynapos kamathoz. A tegnap közölt decemberi adatokból ugyan az derült ki, hogy tavaly az infláció 2,4 százalék volt, de a Fed előbbre tartja a likviditás biztosítását, másrészt háború esetére tartogatja maradék monetáris puskaporát.
B. P. A.
