Brüsszeli tudósítónktól:
Miközben emelkedne az uniós gazdák jövedelme, az új reform nem befolyásolná különösebben az agrártermékek árát - állapítja meg egybehangzóan több jelentés is, amelyek az EU brüsszeli bizottságának megrendelésére készültek. A testület a jövő héten publikálja a közös agrárpolitika félidős felülvizsgálatára kidolgozott reformjavaslatokat. Ezek lényege, hogy a jövőben leválasztanák a gazdák közvetlen jövedelemtámogatását a termelésről. A jelenlegi rendszer ugyanis torz piaci viszonyokat szül, hiszen a gazdák tevékenységük megválasztásában nem a termék eladhatóságát mérlegelik, hanem a központi támogatás mértékét.
A most nyilvánosságra hozott tanulmányok piaci elemzést végeztek a várható hatásokról, összevetve a jelenlegi és a megreformált rendszert. Utóbbi szerint például a szarvasmarha-tenyésztők esetében a támogatást nem az állatok száma alapján határoznák meg. Ez ugyan az évtized végére a marhahús termelésének 3 százalékos csökkenéséhez vezetne, viszont a megjósolható 7 százalékos áremelkedés következtében a gazdák jövedelme 4 százalékkal emelkedne. A jövedelemtámogatás tervezett fokozatos csökkentése - hét esztendő alatt mintegy 20 százalékkal -, illetve ennek a vidékfejlesztési alaphoz való csatolása nemhogy rontana, hanem javítana a gazdák jövedelmi helyzetén. A mai EU-gazdák az évtized végén 1,7 százalékkal keresnének többet, míg a bővítést követően az új tagállamok gazdáinak jövedelme 2002-höz viszonyítva 28 százalékkal emelkedne.
A fontosabb termékekre lebontott tanulmány szerint az új rendszer viszonylag kevéssé befolyásolná a kultúrnövények termesztését, a szántóföldi növények és az olajos növények esetében a bevetésre kerülő terület csekély mértékben csökkenne. Érdekesen alakulna viszont a rizstermesztés: a piac megnyitása a fejlődő országok előtt jelentős áreséshez, következésképpen fogyasztásnövekedéshez vezetne, miközben számottevően csökkenne az unió termelése.
Gordon Tamás
