Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózónába irányuló tőkebeáramlás tavaly októberben felgyorsult, ami részben megmagyarázza, hogy az euró az utóbbi időben miért erősödött három éve nem látott szintre a dollárhoz képest, és sokan miért számítanak a trendnek a következő hónapokban való fennmaradására is. Összesen 14,8 milliárd euró nettó közvetlen beruházást és portfólióbefektetést mutatott ki októberre az Európai Központi Bank (ECB) az eurózóna pénteken közzétett folyó fizetési mérlegében. Szeptemberben még csak 12,4 milliárd euró áramlott be ilyen módon a térségbe. A felfutás magyarázata lehet, hogy októberben a vezető amerikai tőzsdeindexek különösen rosszul teljesítettek, így az európai befektetők biztosabbnak látták további pénzeket kimenekíteni az Egyesült Államokból. A múlt év első tíz hónapjának összesített adatai még jobban aláhúzzák ezt a tendenciát: az egy évvel korábbi 79,8 milliárd euró nettó kiáramlást 39,5 milliárd euró beáramlás követte az eurózónába.
Az eurózóna folyó fizetési mérlegének többlete a szeptemberi 8 milliárdról októberben 3,7 milliárd euróra apadt, de ez főleg az itt keletkezett bevételek átutalásából adódott, miután a szolgáltatások és a külkereskedelem többlete egyaránt enyhén gyarapodott - olvasható az ECB honlapján.
A 12 havi infláció a decemberi előzetes adatok szerint a novemberivel megegyezően 2,2 százalék maradt, így az elemzők nem számítanak arra, hogy az ECB a közeljövőben tovább mérsékli az eurózóna jelenleg 2,75 százalékos irányadó kéthetes repokamat-minimumát. A Reuters által megkérdezett 51 szakértőből ötven szerint az ECB igazgatótanácsa csütörtöki ülésén biztosan nem nyúl a kamathoz, és 25 elemző véli úgy, hogy a hitelköltségek már nem is csökkennek tovább. A felmérésbe bevontak másik fele viszont a kamat 25 bázispontos mérséklését valószínűsíti, de csak valamikor március-június között.
B. P. A.
