Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU 15 tagállama pénteken Koppenhágában a késő estig tartó tárgyalások eredményeképpen megállapodott mind a tíz tagjelölt országgal a bővítés feltételeiről. Az unió végül másfél milliárd euróval, 40,852 milliárd euróra emelte utolsó közös ajánlatát, ami azonban így is némileg elmarad az Agenda 2000-ben rögzített kiadási tervezet összegétől. A magyar tárgyalóküldöttség pozitív mérleggel térhetett vissza Koppenhágából (a kabinet értékeléséről lapunk 3. oldalán olvashatnak). Bár nem sikerült a közvetlen agrártámogatások induló 25 százalékos szintjét megemelni és a kilencéves átmenetből sem tudtak lefaragni, de ezt saját költségvetésből az első három évben további 30 százalékkal kipótolhatják, így az első évben összesen 55 százalékos lehet a támogatás mértéke.
A nemzeti költségvetésekből történő hozzájárulás 40 százaléka az unió vidékfejlesztési alapjából finanszírozható. A dán javaslatcsomaghoz képest ugyancsak kedvező változás, hogy Magyarország 2004-ben további 56 millió eurót kap szabad felhasználásra az EU-val szembeni költségvetési mérleg javítására. Számítások szerint az uniótól kapott támogatások és a költségvetési hozzájárulás különbsége Magyarország javára 270 millió eurós többletet mutat majd 2004-ben.
A következő három évben a schengeni határ-ellenőrzési rendszer kiépítéséhez összesen 147 millió euró áll rendelkezésre, amelyhez pályázat útján lehet hozzáférni. Végül 7 millió euróval csökkentették az Európai Befektetési Bank alaptőkéjéhez és tartalékához történő hozzájárulás eredeti, 203,1 millió eurós összegét. A befizetés teljesítéséhez négy évet kapnak az új tagok. A közvetlen jövedelemtámogatás összege évente 5 százalékkal, majd 2007-től tízzel nő. A nemzeti kiegészítés 2007 után is megmaradhat, de akkortól már nem gazdálkodhatnak az EU-alap pénzéből.
Bizonyára még hosszú viták tárgya lesz, hogy melyik tagjelöltnek sikerült jobb alkut elérnie. Lengyelország például egymilliárd, Csehország pedig 100 millió eurót használhat fel a strukturális alapból számukra elkülönített összegből a csatlakozás első évében. Ez a szabad hozzáférés kétségtelen előnyökkel jár, egyrészt a cash flow biztosítása miatt, másrészt azért, mert mentesülnek a pályázati feltételeknek való megfelelés kényszere alól, így ehhez az összeghez garantáltan hozzájutnak. Magyarország az agrárkvótákban ért el jelentős javulást, ami viszont a közvetlen agrártámogatások összegében jelent többletet.
Gordon Tamás
