Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Hány napra foglalt szállást Koppenhágában? - tudakolta egy újságíró Brüsszelben a holland külügyminisztertől. Több váltás inget viszek magammal - válaszolta Jaap de Hoop Scheffer, amiből kiderült, hogy Hollandia, az EU-költségvetés egyik nettó befizetője elhúzódó küzdelemre számít, és nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a tervek ellenére péntek estig nem zárul le a csúcstalálkozó. A tárgyalások legfontosabb témája a bővítés finanszírozása lesz. Ez egyrészt a mezőgazdasági jövedelemtámogatás kérdését érinti, másrészt a tagjelölt országok igényének teljesítését, hogy a csatlakozás első évében lényegesen jobb költségvetési helyzetben legyenek, mint 2003-ban.
A bővítésre szánt összeget illetően három változat van az asztalon. Az EU kormányfői az októberi brüsszeli csúcstalálkozón 39,3 milliárd euróban szabták meg a 2006 végéig rendelkezésre álló összeget. A soros dán elnökség ennél nagyvonalúbb volt: 40,4 milliárd eurót ajánlott a tagjelölteknek. Az ajánlat azonban két tűz közé került: Varsó milliárdos nagyságrenddel többet igényel, a jelenlegi tagállamok pedig sokallják. A harmadik változatot az EU részéről egyedül a brüsszeli bizottság elnöke, Romano Prodi tartja érvényesnek. Ez az Agenda 2000-ben elkülönített kiadással számol, ami a dán ajánlatnál is 2,2 milliárddal magasabb összegű. Valószínűnek tűnik, hogy a dán elnökség indítványába végül mindenki beletörődik majd, kérdés persze, mekkora összeggel elégíthetik ki a hajthatatlannak tűnő lengyeleket.
A mezőgazdasági jövedelemtámogatás 25 százalékos kezdeti arányának növelése nem várható, legfeljebb ahhoz járulnak hozzá, hogy a dán elnökség javaslatának megfelelően az új tagok a saját költségvetésükből további 20 százalékkal megemeljék. Elképzelhető viszont, hogy a kilencéves átmenet csökkentésére nagyobb hajlandóság mutatkozik, mert 2007-től már új pénzügyi irányelvek lesznek érvényben, amikor az Agenda 2000 keretszámai amúgy is lejárnak.
A magyar kormány nagyrészt elfogadja a dán csomagot, bár a 25 százalék emelését nem bánná, de az átmeneti időt mindenképpen rövidíteni akarja. Garanciát kér viszont arra, hogy az EU-támogatás 2005-ben és 2006-ban is lényegesen meg fogja haladni a befizetési kötelezettségeket. Hasonló a helyzet Szlovénia esetében. Ciprus, Szlovákia és Észtország befejezte a csatlakozási tárgyalásokat. Málta két kérdésben kíván még alkudozni, Lengyelország viszont hosszú követeléslistával megy Koppenhágába. Csehországnak Ausztriával kell esetleg kétoldalú megállapodásra jutnia a temelíni atomerőmű ügyében.
Törökország kérdésében viszont a többség felzárkózott a német-francia javaslathoz, hogy 2004-ben vegyék ismét vizsgálat alá a politikai helyzetet, és 2005 júliusában kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával.
Gordon Tamás
