Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU brüsszeli bizottsága (EB) ma fogadja el az Európai Unió intézményi reformjáról szóló javaslatait, amelyeket vitára bocsát az EU jövőjével foglalkozó Európai Konvent elé. A dokumentumban Romano Prodi, a testület elnöke a bizottság jogkörének kiszélesítését, az Unió hat hónapra szóló soros elnökségének fenntartását és a közös külpolitika „egykezes” képviseletét, irányítását kezdeményezi. A bizottságot már ma is gyakran emlegetik az EU kormányaként, hatalma azonban ennél sokkal szűkebb. Prodi ezen akar változtatni, amikor függetlenséget kér, és maga akarja megszabni az EU éves munkaprogramját, amit jóváhagyásra az Európai Parlament (EP) és a Tanács (a tagállamok vezetői) elé terjesztene. Egyedül az EB joga volna kezdeményezni az EU-szintű törvénykezést, amit hosszabb távon kiterjesztenének a külpolitikára is. Az EB javaslatairól a Tanács döntene és mindenben társdöntési jogkört kapna az EP is - ma ez még nem érvényes minden területre. A tagállamok vétójoga megszűnne, minden döntés minősített többséggel születne. Az EB elnökének megválasztása az EP tiszte lesz, amit a Tanácsnak kell jóváhagynia - ma ez pont fordítva történik. A bizottságot leválthatja az EP és a Tanács is. Hosszabb távon egyesíteni kell az EB és a Tanács külpolitikai funkcióját - ma a bizottságban Chris Patten, a Tanácsban Javier Solana felelős a külpolitikáért, a jövőben az „unió titkára” tagja lenne a bizottságnak, személyét a Tanács és az EB elnöke közösen választaná ki. A bővítést követően is fennmaradna a hat hónapra szóló elnöki rotáció. Brüsszel javasolja, hogy az euróövezetet érintő döntések kizárólag a közös pénzt használó országok hatáskörébe tartozzanak.
Gordon Tamás
