Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel központi bank tegnap 25 bázisponttal mérsékelte kamatait, ezzel a meghatározó, 28 napos intervenciós kamat 6,75 százalékra, a lombard 8,75-re, a diszkont 7,5-re, a kereskedelmi bankoknak a jegybanknál rövid lejáratra elhelyezett betétei után járó kamat pedig 4,75 százalékra csökkent. A bank ezzel a negyedik egymást követő hónapban enyhítette a hitelköltségeket, de ez az első eset, hogy csak 25 bázisponttal. A reálkamat így is a legmagasabb az EU-tagjelölt országok között, miután az infláció az elmúlt hónapokban gyors ütemben mérséklődött és októberben már csak 1,1 százalékos volt.
Az egy éve hivatalban lévő baloldali kormány jobboldali elődjéhez hasonlóan élesen bírálja a jegybank monetáris politikáját, amellyel ugyan elérték az infláció leszorítását, ám a gazdasági növekedés éves üteme eközben az előző évtizedben megszokott 5 százalék körüli mértékről tavaly 1 százalékra zuhant.
Leszek Balcerowicz volt pénzügyminiszter, a jegybank jelenlegi elnöke azonban ellenáll a politikai nyomásnak és arra hivatkozik, hogy meghatalmazásuk nem terjed ki a gazdaság egészére, így élénkítésére sem, csupán az infláció féken tartására szól.
A magas kamatok a vállalati hitelek megdrágítása mellett a zloty árfolyamának emelkedését eredményezik, jelentősen rontva az export versenyképességét. A kamatdöntés nem befolyásolta jelentősen az árfolyamot, amely tegnap 3,9772 volt a dollárral és 3,9522 az euróval szemben, ami hároméves csúcspontot jelent. A Reuters szerint nem tudható, mennyiben befolyásolja a kamatdöntéseket a zloty árfolyamának alakulása. A monetáris politikai tanács (RPP) egyik tagja a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az árfolyam alakulása a korábbinál nagyobb súllyal szerepel vitáikban, egy másik tag szerint azonban a térség országaiban végrehajtott kamatcsökkentések nem gyengíthetik számottevően a nemzeti valutákat.
Mindezek ellenére több jel is utal arra, hogy megindulhat a növekedés: októberben éves összehasonlításban 3,2 százalékkal nőtt az ipari termelés, szeptemberben 25 százalékkal megugrott az export, elsősorban a volt szocialista országokba irányuló kivitel hirtelen növekedésének köszönhetően. Az évtizedes mélypontot jelentő tavalyi 1 százalék után idén 1,4 százalékos GDP-bővülést várnak - írta a Bloomberg.
B. T. J.
