Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU soros dán elnöksége - némileg saját szakállára - a tagjelöltek elé tárta új javaslatát, amely főként a mezőgazdasági és a költségvetési jogfejezetre vonatkozik. Ennek legfontosabb pontja, hogy a belépők megkapnák a teljes 2004-re szóló támogatásokat, de ők maguk - tekintettel a májusi csatlakozásra - csak a költségvetési hozzájárulásuk arányos részét fizetnék be. Mivel a mezőgazdasági közvetlen jövedelemtámogatást mindig a tárgyévet követő évben fizetik ki, Dánia szerint méltányos, hogy az újak 2004-ben ne fizessék be a jelenlegi tagoknak 2003-ra járó összegeket, hiszen még nem voltak tagok. Magyarországnak eszerint 164 millió euróval csökkenne a befizetése.
A mezőgazdasági jövedelemtámogatást a csatlakozás első évében továbbra is 25 százalékban maximálnák, viszont az új tagok saját költségvetésükből kiegészíthetnék a jelenlegi tagok szintjének 40 százalékára. Ehhez felhasználható az EU-tól kapott vidékfejlesztési alap 20 százaléka is. A javaslat szerint a régi tagországok gazdáinak 2006-ban jutó tényleges támogatást tekintik referenciaszintnek, és ennek arányában számolják az új tagok termelőinek adott támogatás 2007-től tervezett évi 10 százalékos emelését. Ez gyorsabb kiegyenlítődést tesz lehetővé. Az ajánlat egyelőre nem hivatalos, másrészt, mint Juhász Endre nagykövet fogalmazott: „a végleges ajánlat még nem a végleges megállapodás”, vagyis a tagjelöltek ugyan kedvezőbbnek ítélik az eddigieknél, de még látnak rajta javítanivalót. A magyar agrárkvóták is pozitívan változnának, bár a tej és a hús esetében még mindig nagy az eltérés az álláspontokban. A szántóföldi növények területére vonatkozó referenciát azonban a magyar kormány elfogadja. A dán elnökség javaslataira jövő kedden ad választ a magyar kormány.
A dán javaslat szerint emellett az új tagállamoknak a csatlakozás után hét évig lehetővé kellene tenni, hogy korlátozzák a termőföldek külföldieknek történő eladását, amit további három évvel meg lehet hosszabbítani. A javaslattal azoknak az országoknak kívánnak kedvezni, amelyek - mint Magyarország - rövidebb ideig szóló derogációról állapodtak meg, később azonban az ideiglenesen lezárt fejezet megnyitását szerették volna elérni, miután Lengyelországnak a tárgyalások során sikerült 12 éves moratóriumot kiharcolnia.
Gordon Tamás
