Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A gazdasági pangás az elé a dilemma elé állította az euróövezethez tartozó országokat, hogy föláldozzák-e gazdasági növekedésüket a közös valuta stabilitásának oltárán. A jelentős költségvetési hiánnyal küszködő tagállamok - Németország, Franciaország, Portugália, Olaszország - a stabilitási és növekedési megállapodásban rögzített referenciaértékek rugalmasabb kezelését sürgetik. Az államháztartásuk rendbehozatala érdekében jelentős áldozatot vállaló országok ezzel szemben továbbra is kötnék magukat az eladósodás visszafogásához. A dilemma feloldására a brit Financial Times értesülései szerint még a héten javaslatot tesz Pedro Solbes, az EU brüsszeli bizottságának pénzügyekért felelős tagja.
A javaslat értelmében a jövőben rugalmasabban kezelnék a bizottság elnöke, Romano Prodi által a közelmúltban ostobának bélyegzett megállapodást. A csupán átmeneti nehézséggel szembesülő tagállamok, amelyek tulajdonképpen „egészséges” gazdasági mutatókkal rendelkeznek, nagyobb mozgásteret kapnak olyan kiadásokra, amelyek rövid távon költségvetési deficitet eredményezhetnek. Hogy pontosan melyek legyenek a „konstruktív”, a jövőbe mutató kiadások, arról eltérnek a vélemények. Brüsszel például pozitívan fogadja a brit közegészségügyi reformot, vagy az oktatás javításával járó költségeket. Párizs viszont a kutatás-fejlesztés mellett a nyugdíjrendszer átalakítását is ehhez sorolná, sőt, mérsékelné a deficitet a védelmi költségekkel is, míg Berlin a munkaerőpiac jelentős átalakítását véli finanszírozhatónak. Solbes továbbra is szigorúan járna el azokkal az országokkal szemben, amelyek költségvetési deficitjük meglódulása, a GDP 3 százalékának megfelelő plafon átlépése mellett nem csökkentik belső államadósságukat a GDP 60 százaléka alá. Azt javasolja, hogy a többletdeficitnek a nem ciklikus, hanem strukturális okokkal magyarázható részét évente a GDP fél százalékával csökkentsék.
A javaslatokat ,mielőtt az EU tavaszi csúcstalálkozója elé kerülne, előbb a bizottságnak, majd az EU tagállamok pénzügyminisztereinek kell jóváhagyniuk.
Gordon Tamás
