BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Gyorsabb növekedést sürget az EBRD

A közép-európai és a balti államok gazdasága idén és jövőre gyorsabb ütemben bővül, mint az Európai Unióé, de a nyugati jövedelmi szint megközelítése ennél is lendületesebb növekedést tenne szükségessé - állapítja meg az EBRD tegnap közzétett jelentése. Az EU-tagság érdekében vállalt kötelezettségek teljesítése erősen meg fogja terhelni az érintett országok költségvetését.

2002. november 24. vasárnap, 23:59

Az EU-tagjelölt országok a nemzetközi gazdaság gyengélkedése ellenére kiegyenlített növekedésre számíthatnak idén és jövőre - állapítja meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a piacgazdasági átmenet helyzetéről szóló éves jelentésében, amit tegnap tett közzé Londonban. A kilenc közép-európai és balti állam, amelyek közül csak Horvátország nem lesz tagja 2004-ben az uniónak, idén 2,2, jövőre 3,7 százalékos gazdasági növekedésre számíthat, miközben az eurózónában csak 0,8, illetve 1,8 százalékos GDP-bővülés várható - hangsúlyozza a Reuters. Az érintett országok azonban - a kelet-közép-európai térség fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött bank szerint - nem lehetnek elégedettek ezzel az ütemmel, mivel az egy főre jutó GDP és az átlagjövedelem tekintetében jelentős lemaradásban vannak Európa nyugati felével szemben.

Az átlagos jövedelem a tagjelölt országokban az EU-átlag mindössze 40 százalékát teszi ki, miközben Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban 60-70 százalék között volt, amikor a 80-as években az EU tagjaivá váltak. Egyedül Szlovénia éri el az EU-átlagot ebben a tekintetben. A konvergencia megvalósítását hátráltatják a növekedési és stabilitási paktum szigorú előírásai - állapítja meg az EBRD jelentése. Az EU-joganyag átvételével kapcsolatos kiadások önmagukban is nagy kihívást jelentenek a költségvetés számára, hiszen például a szükséges környezetvédelmi fejlesztések az elkövetkező tíz évben 108,4 milliárd euró összegű ráfordítást tesznek szükségessé a nyolc országban. A deficit jelentős problémát fog okozni, mivel várhatóan mindenütt eléri a GDP 5-6 százalékát - mutat rá a Dow Jones. Magyarország jövőre 4,5, 2004-ben pedig 3 százalékos hiányt tűzött ki célul.
A kilátásokat javítja, hogy a külföldi működőtőke-befektetések továbbra is dinamikusan nőnek a tagjelölt országokban, noha a feltörekvő piacokon általában csökkenő tendenciát mutatnak. A nyolc kelet-közép-európai tagjelölt a tavalyi 17,5 milliárd után idén 22 milliárd dollár összegű működőtőkére számíthat a reformok előrehaladása és a befektetési klíma javulása következtében - mutat rá a jelentés alapján a Bloomberg.
G. T.

Gáti Tibor
Gáti Tibor

Ez is érdekelhet