Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csaknem politikai foglyokként jellemezte egy tekintélyes varsói újságíró azokat a vállalatvezetőket, üzletembereket, akiket véleménye szerint a közhangulat nyomására vettek őrizetbe, gyakran látványos körülmények közepette, hogy aztán a bíróság sorra felmentse őket.
A Szczecini Hajógyár igazgatótanácsa tagjainak letartóztatására kifejezetten társadalmi igény volt. Ezt követelték a politikusok is, akiknek korábban nem sikerült segíteniük a hajógyáron, a bíróság pedig elébe ment ezeknek az elvárásoknak - írta Witold Gadomski neves lengyel újságíró a Gazeta Wyborcza című lapban, emlékeztetve arra, hogy a demokratikus Lengyelországban mintha már hagyománya lenne magas rangú gazdasági vezetők látványos bebörtönzésének, akik később ártatlannak bizonyulnak.
A sorozat talán 1991-ben, Grzegorz Wójtowicznak, a lengyel jegybank akkori elnökének az őrizetbe vételével kezdődött. A súlyos szívbeteg, idős bankárt a varsói központi pályaudvaron golyóálló mellényt viselő antiterrorista kommandósok teperték le a földre és hurcolták el, az ügyészség és a különleges szolgálatok pedig büszkén nyilatkozták, hogy sikeres harcot folytatnak a bűnözők ellen a legmagasabb szinten is. (A különleges szolgálatok, vagyis a kémelhárítás meghatározó szerepet játszik a jelentős értékre elkövetett gazdasági bűncselekmények felgöngyölítésében.) Wójtowicz több hónapot töltött börtönben, míg kiderült, hogy ártatlan az ellene felhozott vádakban. Jelenleg a jegybank monetáris politikai tanácsának, a gazdaságpolitikát alakító egyik legfontosabb testületnek a tagja.
Az ország egyik, ha nem legnagyobb iparvállalata, a PKN Orlen olajtröszt felügyelőtanácsának ülése előtti napon februárban az Államvédelmi Hivatal (UOP) őrizetbe vette Andrzej Modrzejewskit, a konszern elnökét. Az akciót Varsó központjában egész autókonvojjal, köztük két nehézterepjáróval hajtották végre. Modrzejewskit a kihallgatása után elengedték, de a karrierjének vége volt. A következő letartóztatásokat a recesszió és a munkanélküliség okozta társadalmi feszültség tette szükségessé. Július 9-ikén, vasárnap őrizetbe vették a Szczecini Hajógyár igazgató tanácsának öt tagját, majd két nappal később a cég alelnökét, az egykori szczecini vajdát is. Megbilincselve vitték őket Poznanba, ahol az ügyészség a saját cégük kárára elkövetett bűncselekményekkel vádolja őket. Úgy tűnik, itt nem annyira a jog előtti egyenlőség elvének érvényesítése volt a meghatározó, hanem az a politikai és társadalmi nyomás, amit egyrészről a kormány, a másik oldalról a csődbe ment hajógyár munkásai gyakoroltak az igazságügyi szervekre - az igazgatókat le kellett tartóztatni.
B. T. J.
