Az Európai Unió brüsszeli bizottsága szerdán azt indítványozza a tagállamoknak, hogy a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón zárják le a csatlakozási tárgyalásokat Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprussal, s ez a tíz ország 2004-ben lépjen be az EU-ba - közölte egy nevének elhallgatását kérő brüsszeli diplomata. A bizottsági álláspont szerint Románia és Bulgária 2007-ben válhat taggá, viszont Törökország - bár hivatalosan tagjelöltnek számít - még a csatlakozási tárgyalások megkezdésére sem kap időpontot, hiába szorgalmazza az Egyesült Államok a NATO-tag ország mielőbbi EU-felvételét. Ankara azt remélte, hogy a decemberi csúcson megjelölik az időpontot. Ciprust az EU egyesített szigetként szeretné tagjai közt látni, de miután a Törökországgal szembeni elutasító magatartás miatt az egyesülés várhatóan meghiúsul, az EU kész arra, hogy csak a ciprusi görög köztársaságot vegye fel.
A diplomata közlése szerint a bizottság a csatlakozási szerződésekben rögzíteni kívánja magának a jogot, hogy a bővítés után intézkedéseket vezethessen be a jelenlegi tagállamok védelme céljából abban az esetben, ha az újak belépése torzítaná az EU belső piacát. Előfordulhat tehát, hogy Brüsszel bizonyos termékekre vonatkozó kiviteli korlátozást léptet hatályba valamelyik új tagországgal szemben. A legutóbbi, 1995-ös bővítéskor a bizottság Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal szemben is kikötötte magának ezt a jogot, habár élni egyetlen egyszer sem élt vele. Információk szerint a belső piacra vonatkozó védzáradék 2-3 évig maradna érvényben.
A bizottság egy másik javaslata a jelenlegi figyelőmechanizmus kiterjesztését érinti. Ezt az eszközt a jogharmonizációnak és a joganyag gyakorlatba való átültetésének ellenőrzésére használják. Brüsszel fontosnak tartja, hogy a csatlakozási szerződések jövő áprilisban esedékes aláírása és a csatlakozási időpont között fokozottan ellenőrizzék, eleget tesznek-e a tagjelöltek ilyen kötelezettségeiknek.
A holnapután nyilvánosságra kerülő országjelentésekből kitűnik: Brüsszel Magyarországot és Szlovéniát ítéli a két legfelkészültebb tagjelöltnek. Magyarország mindazonáltal bírálatokra is számíthat, a jelentés kifogásolja többek közt a költségvetési kiadások megszaladását, az elmaradást a regionális és a mezőgazdasági támogatások kezeléséhez szükséges intézmények terén, a gázpiaci liberalizáció késését, a közbeszerzési szabályozás elégtelenségét és lesznek kritikák az igazságszolgáltatás lassúsága, a romakérdés és a státustörvény kapcsán is. A Gazeta Wyborzca értesülése szerint Lengyelország esetében a brüsszeli jelentés elismerően szól majd a az infláció csökkentéséről, a magánszektor bővüléséről, a kereskedelem liberalizálásáról és a verseny erősödéséről, ugyanakkor kemény elmarasztalásban részesíti Varsót, amiért keveset tett a mezőgazdaság korszerűsítéséért, például nem hozta létre az EU-szubvenciók elosztásához nélkülözhetetlen állatállomány-adatbázist. További bírálatok várhatók a korrupció, a lassú igazságszolgáltatás és a rossz börtönviszonyok miatt.
F. G. T.-P. Z.
