Mintegy 4,5 százalékkal esett a kőolaj ára és emelkedtek a részvényárfolyamok tegnap Európában és az USA-ban azt követően, hogy Irak levélben értesítette Kofi Annan ENSZ-főtitkárt: feltétel nélkül hozzájárul az 1998 decemberében távozott fegyverzetellenőrök visszatéréséhez. New Yorkban ugyan később megfordult a trend, de ezt elemzők szerint a kedvezőtlen makroadatok idézték elő. A dollár erősödött mind a jennel, mind az euróval szemben, ugyanakkor csökkent az arany és a svájci frank árfolyama, ami egyaránt arra utal, hogy a piac ítélete szerint csökkent egy egyoldalú amerikai katonai akció esélye. A jelek szerint azonban annak a piaci elemzőnek lesz igaza, aki szerint az enyhülés csak átmeneti, mivel Washington nem fogja beérni a bagdadi ajánlattal. Paul O'Neill amerikai pénzügyminiszter a CNBC televíziónak nyilatkozva közölte, hogy Szaddám Huszein nem szavahihető, ezért a válság mindaddig nem tekinthető megoldottnak, amíg a diktátor a helyén van és rendszerét meg nem döntötték. Washington és London mindenesetre ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ határozatban szólítsa fel Irakot a korábbi megállapodások tiszteletben tartására.
Soros György szerint a katonai fellépés lehetősége csak addig okoz aggodalmat és bizonytalanságot a piacokon, amíg ténylegesen meg nem történik. Ha azonban a beavatkozásra sor kerülne és rövid időn belül sikerrel zárulna, az hihetetlen megkönnyebbüléssel járna. A sikert szerinte az jelentené, ha rövid idő alatt megdöntenék Szaddámot, megakadályozva, hogy a konfliktus eszkalálódjon a közel-keleti térségben. Az USA-nak mindenesetre a nemzetközi joggal összhangban kell cselekednie. Soros, aki szintén a CNBC-nek nyilatkozott, meggyőződését fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa erőteljes hangvételű határozatot hoz, és a tagok közül senki sem él vétójogával. A befektető egyébként hosszabb távon a dollár gyengülésére számít.
(NAPI)
