Tíz nap után befejezte munkáját Johannesburgban a fenntartható fejlődésről szóló világkonferencia, amely a szegénység csökkentésétől az üvegházhatás következményeiig, az agrárszubvenciók visszafogásától a megújuló erőforrások felhasználásáig a problémák széles skálájára keresett gyógyírt - a résztvevők túlnyomó többségének véleménye szerint csekély sikerrel. A közel kétszáz állam vezetőinek részvételével az ENSZ által szervezett tanácskozásról a világszervezet főtitkára, Kofi Annan se tudott sokkal több pozitívumot mondani, mint hogy nem nevezhető kudarcnak, mivel az ilyen rendezvényektől nem szabad csodákat várni. Az eredmények közé tartozik, hogy a résztvevőknek sikerült elvben megállapodni a szegénység enyhítésének és a környezet megóvásának összehangolásáról szóló akciótervben.
A környezetvédő szervezetek és az Európai Unió egyik legnagyobb kudarca a Bloomberg szerint, hogy nem sikerült keresztülvinniük elképzelésüket, amely szerint 2010-re a világ energiafogyasztásának 15 százalékát már megújuló forrásokból (szél, víz, nap stb.) kellene biztosítani. Ennek elfogadását megakadályozta az Egyesült Államok és a kőolajtermelő országok érdekszövetsége. Washington számos bírálatot kapott az értekezlet ilyen és hasonló környezetvédelmi célkitűzéseinek megvétózása és az üvegházhatás fékezésére elfogadott kiotói jegyzőkönyv aláírásának korábbi elutasítása miatt. A kritikákat az amerikaiak visszautasították, rámutatva, hogy most szavaztak meg egy 970 millió dolláros segélyt a harmadik világ ivóvízellátásának javításához.
A végül elfogadott akciótervben ezért is maradhatott benne az a célkitűzés, hogy a jelenlegi 2,4 milliárdról 2015-ig a felére kell csökkenteni azok számát, akik csatornázatlan otthonban élnek és nem jutnak friss vízhez. Ugyancsak 2015-ig kell megállítani a világ halkészleteinek csökkenését és 2020-ig a minimálisra szorítani a vegyipari termelés káros környezeti hatásait. Elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait, ami igen fontos a fejlődő országokban tomboló AIDS megfékezése szempontjából. Az akcióterv javasolja a fejlődő országok támogatásának fokozását, s annak elérését, hogy részesedhessenek a globalizáció hasznából. A dokumentum a szegénységet minősíti a legnagyobb globális kihívásnak, ezért megállapodtak a segélyeket kiegészítő önkéntes szolidaritási alap létrehozásában.
B. T. J.
