A szlovén kormánynak fel kellene gyorsítania a privatizáció folyamatát, mivel ez növelné a külföldi befektetők érdeklődését, és javítaná az EU-csatlakozásra váró ország gazdasági versenyképességét – hangsúlyozta Erwan Fouere, a brüsszeli bizottság küldöttségének vezetője Ljubljanában. Szlovénia egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóérték-paritáson számolva 72 százalékát teszi ki az Európai Unió átlagának, ezzel kiemelkedik a csatlakozásra váró országok sorából. A Jugoszláviából több mint tíz éve elsőként kivált köztársaság gazdaságának fő szektorai, egyebek között a pénzintézetek és a távközlés ennek ellenére még ma is állami kézben vannak.
A kormány ugyan eladta a legnagyobb szlovéniai bank, a Nova Ljubljanska Banka 34 százalékos állami tulajdonhányadát a belga KBC csoportnak, de kikötötte, hogy a vevő legkorábban 2006-ban és a jegybank jóváhagyásával növelheti tovább részesedését – emlékeztetett a Reuters. A második legnagyobb pénzintézet, a Nova Kreditna Banka Maribor idei részleges privatizációjára érkezett külföldi ajánlatokat „az ország kiárusítása elleni" közfelháborodás hatására a kormány kénytelenek volt visszautasítani. A Telekom távközlési monopólium tervezett privatizációját a kedvezőtlen piaci körülmények miatt továbbra is késleltetik, míg a nagyobb biztosítótársaságok magánkézbe adására vonatkozóan eddig még tervek sem készültek.
Szlovénia a külföldi befektetések összértékét öt éven belül a jelenlegi szint duplájára, a GDP 30 százalékára tervezi növelni, Fouere azonban arra figyelmeztetett, hogy a privatizáció felgyorsítása nélkül ez a cél aligha teljesíthető. Minél inkább készen áll a kormány a piac megnyitására, annál nagyobb haszna származik belőle hosszú távon a gazdaságnak – tette hozzá.
G. S.
Sebő Gábor