Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió iránti bizalom növekszik a magyar közvélemény körében. A csatlakozásra váró országok között a magyarországi index a legmagasabbak közé tartozik - idézi Kozák Ákost, a GfK Piackutató Intézet igazgatóját az euro.hu.
Tizenhárom országban, a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000-1000 főnek személyesen tették fel a kérdést idén áprilisban és májusban: „Ha most lenne népszavazás az EU-hoz való csatlakozásról, akkor ön hogyan szavazna?” A magyarországi válaszok kétharmada igen, csak 9 százalék nem, míg a többiek nem tudnának dönteni. Ez az arány a válaszadók szerint a kutatást megelőző időszakban javult, sőt, a következő hat hónapban várhatóan még jobb lesz. Három országban viszont az EU-csatlakozás megítélésének romlását lehet érzékelni, ami a közeljövőben folytatódik: Lettországban, Csehországban és Szlovéniában.
A belépést ellenzők aránya csak Romániában és Bulgáriában kisebb, mint Magyarországon. Az egyetértők számával pedig mögöttünk áll a rangsorban Szlovákia, Málta, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Lettország és Észtország, ahol az igenlők kisebbséget alkotnak az elutasítókhoz képest. A kutatást az érintett országokban 2001 tavasza óta félévenként elvégzik, hogy figyelemmel kísérhessék a változásokat. A legutóbbi felmérés alapján a magyarok pozitív gazdasági várakozásukkal szintén a csatlakozásra várók élbolyához tartoznak. Ha ugyanis országunk a következő tizenkét hónapban csatlakozna az EU-hoz, e szempont alapján a saját gazdasági helyzetük javulására számítók magyarországi indexe 131. Minél inkább 100 feletti az index, annál nagyobb támogatást jelez. Ennél csak a románok, bolgárok és törökök optimistábbak ebben a tekintetben.
Öt éven belüli csatlakozásnál még magasabb, 148-as a saját gazdasági helyzetüket pozitívan megítélők mutatója. „Országának jelenlegi helyzetét nézve mennyire lenne alkalmas a jelenlegi időpont a csatlakozásra?” Erre a kérdésre a többség hét országban nevezte a jelenlegi helyzetet pozitívnak. Az éllovas Románia után a sorrend Bulgária, Málta, Magyarország, Szlovákia, Törökország és Lengyelország. A többi országban a válaszadók nagyobbik része tartja a jelenlegi belépési időpontot kedvezőtlennek.
