Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kedvezőtlen európai adatok, az USA tavalyi GDP-adatainak lefelé módosítása és a tőzsdék mélyrepülése miatt idén átlagosan csak 1,0 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak az eurózónában a Reuters által megkérdezett elemzők, szemben a májusban prognosztizált 1,4, illetve 2,8 százalékkal. Az augusztus 12–15. között nyilatkozó 31 szakértő szerint az ipari termelésre, a fogyasztásra, a gazdasági bizalomra és az autóvásárlásra vonatkozó adatok globálisan is kiábrándítóak, nemcsak az eurózónában. Májusban még arra lehetett számítani, hogy a tavalyi világméretű visszaesést idén erőteljes fellendülés követi, de a tőzsdék mélyrepülése, valamint a gyenge belső és külső kereslet keresztülhúzta a számításokat. A tőzsdei fejlemények visszavetik a fogyasztói kiadásokat az eurózónában – ha nem is olyan mértékben, mint az USA-ban –, és ez kihat az állótőke-beruházásokra is.
Az erős exportfüggőség miatt nagymértékben befolyásolja a konjunktúra alakulását az USA helyzete, ahol a GDP bővülése az első negyedévi 5 százalékról 1,1 százalékra lassult a második három hónapban. Az első félévben még a külső kereslet volt a növekedés fő hajtóereje az eurózónában – a második hat hónapban ezt a szerepet a belföldi keresletnek kellene eljátszania. Ennek azonban egyelőre semmi jele, noha a reáljövedelmek emelkedtek, az árak pedig csökkentek. Az eurózóna inflációja júniusban az Európai Központi Bank (ECB) által kijelölt 2 százalékos plafon alá süllyedt, és az előrejelzések szerint a következő nyolc negyedévben nem is emelkedik e fölé (az elemzés még nem vette figyelembe az európai áradások következményeit, például az élelmiszerárak várható növekedését – a szerk.). Ez lehetővé teszi, hogy az ECB ne emelje a jelenleg 3,25 százalékon álló irányadó kamatot 2003 második negyedévéig, amikor a várakozások szerint erőre kap a fellendülés. Ha viszont a globális feltételek tovább romlanak és a fogyasztók az eddiginél is kevesebbet költenek, akkor akár újabb kamatcsökkentésre is rászánhatja magát a bank.
Az elemzők a lassulás ellenére derűlátóak a költségvetési helyzet alakulását illetően. A deficit az eurózóna átlagát tekintve idén a GDP 1,8, jövőre 1,4 százaléka lesz, azaz jóval elmarad a felső határként megszabott 3 százalékos aránytól. Németország azonban könnyen Portugáliához hasonló helyzetbe kerülhet, ahol nemrég bejelentették, hogy a hiány tavaly 4,1 százalékos volt. Németországot az teszi különösen sebezhetővé, hogy az USA-ba irányuló kivitel nagy részét a tőkejavak teszik ki, márpedig az ezekre vonatkozó megrendelések az utóbbi időben kedvezőtlenül alakultak.
