A rendőrség részlegesen kiürítette Prága történelmi központját, mivel a víz szintje száz év óta nem látott magasságba emelkedett. A lakók és a turisták menekülnek. A pénzügyminisztérium rendkívüli ülésén 1,1 milliárd koronás, azaz körülbelül 35 millió eurós segélyt szavazott meg az árvízkárok javításának első köréhez. A helyzetet azonban nehezíti, hogy a rendkívüli állapotnak még koránt sincs vége, így még felmérni sem lehet a keletkezett kárt, amely elemzők szerint meghaladja majd az 1997-es árvíz nyomán keletkezett károk mértékét.
A pénzpiacok is leálltak, miután számos bank, brókercég és maga a prágai börze is bezárt az árvíz nyomán. Az ipari és a turista szektor nem szenvedett el gyógyíthatalan veszteségeket, azonban az ország déli és nyugati területeinek mezőgazdasága rendkívül súlyosan károsult a váratlan katasztrófa nyomán. A kormány valószínűleg kénytelen lesz - 1997-hez hasonlóan - "árvíz-kötvényeket" kibocsájtani, hogy elegendő anyagi fedezettel rendelkezzen a károk rendbehozatalára, ám komoly gondot okoz, hogy a 1997-es állampapírok egy része idén jár le, ami újabb pluszkiadásokkal terheli meg a büdzsét.
Elemzők szerint az Európai Únió gazdasági válságát eddig sikeresen elkerülő cseh gazdaságot váratlanul nehéz helyzetbe sodorta a száz éve nem látott árvíz, és még nem teljesen tiszta, honnan teremti elő a kabinet a szükséges anyagi hátteret. Elképzelhetőnek tartják, hogy a cseh kormány felmondja azt a kétmilliárd dollár összértékű megállapodást, melynek során 24 darab JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépet vásároltak volna. Másik lehetséges lépés a nagy állami vállalatok, mint például a CEZ energiaszolgáltó prvatizációja.
Bárhogy is dönt a júniusban megválasztott kormány, mindenképpen újra kell írniuk a jövő évi költségvetési tervet, mely már így is rekordméretű költségvetési deficittel számolt.
