Tavaly jelentősen visszaestek a fejlődő országokba irányuló fegyvereladások, ám a következő években a Közel-Keleten, Ázsiában és Latin-Amerikában ismét növekvő keresletre számíthatnak a fő exportőrök - derül ki a washingtoni kongresszus kutatóintézete által közzétett tanulmányból. A nemzetközi fegyvereladások összértéke tavaly a gazdasági hanyatlás következtében az előző évi 40 milliárdról 26,4 milliárd dollárra mérséklődött, ezzel 1997 óta most először tapasztaltak csökkenést. A fejlődő országokba irányuló fegyverértékesítés ezen belül 16 milliárd dollárra, nyolcéves mélypontra zuhant. Az állami költségvetési korlátok miatt számos fejlődő ország kormánya döntött úgy, hogy az új harci eszközök beszerzése helyett egyelőre a meglévő haditechnikát próbálja meg korszerűsíteni.
A legnagyobb fegyverszállító tavaly is az Egyesült Államok volt, bár a szerződések összértéke az egy évvel korábbi 18,9 milliárdról 12,1 milliárd dollárra esett vissza; az orosz hadiipari cégek eladásai ugyanakkor 8,4 milliárdról 5,8 milliárd dollárra csökkentek - írja a Reuters. A harmadik legnagyobb fegyverexportőr, Franciaország 2,9 milliárd dollár értékben szállított hadieszközöket és -felszereléseket. E három ország együttvéve a globális fegyverpiac közel 80 százalékát tudhatja magáénak. Richard Grimmett, a tanulmány szerzője szerint nyugtalanító, hogy Oroszország előrehaladott tárgyalásokat folytat Iránnal több milliárd dollár értékű hagyományos fegyverzet eladásáról és hogy Moszkva az ENSZ-embargó feloldása esetén Iraknak is kész jelentős értékben haditechnikai eszközöket szállítani. Az orosz fegyverexport döntő hányada az elmúlt években Indiába és Kínába irányult.
G. S.
