Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szeptemberben esedékes svéd parlamenti választásokat megelőző kampány során a pártok kerülik az állásfoglalást az eurózónához történő csatlakozás kérdésében. A Reuters ezt azzal magyarázza, hogy maguk a pártok is megosztottak a kérdésben. Göran Persson kormányfő, a kormányzó szociáldemokrata párt (SDP) elnöke legutóbbi beszédében például több mint fél órán át ecsetelte a gazdasági növekedéssel, az adózással, a jóléti állammal és a foglalkoztatással kapcsolatos elképzeléseit anélkül, hogy az euró kifejezés egyszer is elhagyta volna ajkát. Az ellenzéki jobbközép pártok szintén tabuként kezelik a kérdést; kampányukban a túl magas adók csökkentésére koncentrálnak, amely szerintük az állami vállalatok privatizációjával párhuzamosan a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatási helyzet javítását eredményezi. Az eurózónához való csatlakozást a választók több mint fele támogatja, közel egyharmada ellenzi, a maradék bizonytalan.
Persson már korábban kilátásba helyezte, hogy a szeptemberi választások után a parlamentbe kerülő pártok vezetői haladéktalanul egyeztetnek az EMU-csatlakozást véleményező népszavazás időpontjáról. Banki elemzők szerint a jövő tavasszal esedékes döntés őszre halasztása esetén gyenge maradna a svéd korona és folytatódna az árfolyam ingadozása. Leif Pagrotsky kereskedelmi miniszter, az EMU-csatlakozást ellenző kevés kormánytag egyike viszont azzal érvel, hogy az alacsony árfolyam előnyös a svéd exportcégeknek; ez a tavalyi globális lefékeződés során is bebizonyosodott, mivel sikerült a munkanélküliséget 4 százalék körül, jóval az eurózóna átlaga alatt tartani. A GDP növekedése az első negyedévben a 2001. évi 1,2 százalékról, illetve a 2000. évi 3,6 százalékról 1,1 százalékra csökkent.
(NAPI)
