Brüsszeli tudósítónktól:
Rendkívül heves vita várható az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek mai tanácskozásán, amelynek témája a brüsszeli bizottság által az agrárpolitika reformjára tett javaslat lesz. A 2004-től életbe léptetni szándékozott változtatásokat élesen ellenzik a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekelt tagok, elsősorban Franciaország, amely ma az agrárbüdzsé 40 százalékát kapja. Párizs maga mögött tudhatja Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát és Görögországot, valamint Írországot is. E tábor ellenérve szerint 1999-ben, a mai irányelvek elfogadásakor olyan megegyezés született, hogy a mostani, félidős értékelés nyomán csak apró, technikai jellegű korrekciók lesznek, a bizottsági javaslat viszont sokkal többről szól: a gazdák a termeléstől függetlenül, alanyi jogok kapnák a közvetlen támogatást, ennek összegét évi 300 ezer euróban maximálnák és a keret évi 3 százalékos lépésekben 20 százalékkal csökkenne.
Dublini számítások szerint Írországot évente 300 millió euró kár éri a közvetlen támogatás és a termelési eredmény szétválasztásával. Jean Michel Lemetayer, a francia gazdaszövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy a reform a 680 ezer francia kistermelő felét elűzné birtokáról, Jacques Chirac köztársasági elnök pedig vasárnap kijelentette: nem lát okot az 1999-es megállapodás módosítására.
Nyomás nehezedik azokra a kormányokra is, ahol a 300 ezer eurós limit miatt veszteség éri a nagygazdaságokat. E probléma különösen Németországban és Nagy-Britanniában jelentkezik, ám e két ország - mint az EU-büdzsé nettó befizetője - ennek ellenére inkább túl szerénynek ítéli a brüsszeli elképzelést, s Hollandiával, Dániával, Svédországgal, Belgiummal, Finnországgal és Ausztriával együtt a gyorsabb reformot és a jövedelemtámogatások erőteljes csökkentését szorgalmazza. Számukra pozitív fejlemény a környezetvédelmi szempontok érvényesülése, az élelmiszerek megbízhatóságának növelése és a minőségi termelés előtérbe kerülése.
A tagjelöltek közül a lengyelek elégedettek, mert a javaslat kedvező a szétszabdalt birtokrendszerű országokra nézve, a kisebb családi gazdaságokat ugyanis nem éri kár. Prága viszont éppen a nagygazdaságokat félti, míg Pozsony átfogóbb reformot remélt. A lett agrárminiszter attól tart, hogy a tagállamok közötti reménytelenül nagyfokú nézeteltérés a bővítés halasztását okozza.
Gordon Tamás
Gordon Tamás
Papp Zoltán