A Xeroxnál most lezárult audit szerint a világ legnagyobb fénymásológép-gyártója 1997 és 2001 között együttesen 6,4 milliárd dollárt könyvelt el szabálytalan módon termékeladásból származó bevételként, s további 600 millió dollárt 1997. előtt befolyt lízingbevételeként. A helyes kimutatás szerint az összegből csak 5,1 milliárd dollár marad, ám ezt lízing- és szolgáltatási bevételek címén kell feltüntetni a mérlegekben, ami azt jelenti, hogy a tételek nem a lízingbe adás időpontjában jelennek meg a Xerox könyveiben, hanem a lízingszerződések futamidejére elosztva.
A revízió eredményeként a Xerox visszamenőlegesen 92,4-ről 91 milliárd dollárra csökkenti az öt év alatt elért árbevételét, adózás előtti nyereségéből pedig levág 368 millió dollárt. A termékértékesítési bevételeknek lízingbevételekké való átalakítása azt eredményezi, hogy 1997-re, 1998-ra és 1999-re a vállalat utólag az eredetileg kimutatottnál kisebb, 2000-re és 2001-re viszont nagyobb árbevételt és bruttó nyereséget jelent.
A befektetők különösen rossz néven vették a könyvelési botrányt, mivel a vállalat már korábban besározódott, amikor a szövetségi értékpapír-piaci felügyelet (SEC) vizsgálata azt derítette ki, hogy 1997-től 2000-ig 3 milliárd dollár nemlétező árbevételt és 1,5 milliárd dollár fiktív adózás előtti nyereséget könyvelt el. Áprilisban a Xerox, noha vétkét nem ismerte el, 10 millió dollár büntetést fizetett a SEC-nek. A mostani auditot a PricewaterhouseCoopers LLP könyvvizsgáló cég végezte, amelyet a Xerox tavaly október óta foglalkoztat, addig a KPMG LLP volt az auditora. Annak idején a SEC vizsgálata azt találta, hogy a négy esztendő alatt egyes negyedévekben az üzemi nyereségnek több mint harmada a számviteli trükkök folytán jelentkezett. A csalások a kilencvenes évek végén hozzájárultak ahhoz, hogy a Xerox tőzsdei árfolyama mesterségesen magas legyen - 1999 közepén egy papír 60 dollárt ért -, miáltal a csúcsvezetők 5 millió dollár célprémiumot tehettek zsebre, és még 30 milliót kasszírozhattak részvényopcióik beváltásából.
