Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A január-márciusi időszakban 1,4 százalékkal, két év óta nem látott mértékben bővült a japán bruttó hazai termék (GDP), amely a megelőző három negyedév mindegyikében zsugorodott háromhavi összevetésben.
Így a világ második legnagyobb gazdasága, amely egy évtizeden belül a harmadik és egyben a világháború óta legmélyebb recesszióba süllyedt, újra a törékeny fellendülés jeleit mutatja. Éves összevetésben a tavalyi utolsó negyedév most 2,2-ről 2,4 százalékra módosított csökkenését az idei első negyedévben 1,6 százalékos követte - írta a Bloomberg. A márciussal zárult pénzügyi év egészében a GDP 1,3 százalékkal apadt, míg a kormány előrejelzése csak 1 százalékot valószínűsített.
Az első negyedévi GDP-bővülés meghaladta ugyan az 1,1-1,3 százalékos elemzői várakozásokat, de mivel sem a kormány, sem az elemzők nem számítanak arra, hogy továbbra is tartható az ütem, teljesen megalapozatlannak tűnnek azok a kommentárok, amelyek az 1,4 százalékot automatikusan annualizálva 5,7 százalékos éves növekedésről beszélnek, sőt már azt állítják, hogy az első negyedévi, éves összevetésben 5,6 százalékos amerikai növekedést belátható időn belül felülmúlja a japán gazdaság. A piacok sem mutattak lelkesedést, a Nikkei-225 majdnem két százalékot esett, a jen gyengült, az államkötvények határidős hozamai pedig csökkentek - jelentette a Dow Jones.
Az első negyedévben a gazdaság motorja a 6,4 százalékkal, 21 év óta a legnagyobb mértékben megugró export volt, ami 0,7 százalékpontot adott hozzá a GDP-növekedéshez. A GDP közel kétharmadát adó fogyasztói kiadások 1,6 százalékkal nőttek, a vállalatok viszont 3,2 százalékkal visszafogták állóeszköz-beruházásaikat, ami azt jelzi, hogy a költségcsökkentés abszolút elsőbbséget élvez és nem lehet számítani a nyereségek ugrásszerű növekedésére. Így a következő két negyedévre nulla körüli GDP-adat várható - véli az UBS Warburg.
A gazdaság ösztönzése érdekében Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök olyan adóreformot tart szükségesnek, amely az állami kiadások reformjával jár együtt és középtávon úgy javítja a pénzügyi egyensúlyt, hogy nem növelik az államkötvény-kibocsátást. Az adóreform azért elengedhetetlen, mert a gazdaságpolitika kifogyott az egyéb eszközökből: a jegybank az irányadó egynapos kamatot a nullához legközelebbi szinten tartja, a korábbi pótköltségvetések nem hozták meg a várt eredményt, ugyanakkor az államadósság a GDP 140 százaléka. Koidzumi széles körű adócsökkentést tart szükségesnek, de úgy, hogy több magánszemély és vállalat adózzon. A pénteken kiadott közlemény szerint mérsékelné az alacsony jövedelműek adóját, egyúttal emelné a cigarettáét, de csak a következő pénzügyi évben.
B. P. A.
