Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évtizedben Kelet-Közép-Európában számos állami vállalatot és nagybankot több ízben is szanáltak, ahelyett hogy hagyták volna csődbe menni azokat – mondta Weston Stacey, a csehországi amerikai kereskedelmi kamara vezetője a Reutersnak nyilatkozva. Csehországban a vállalati csődök kezelésére vonatkozó jogszabályok gyengék, az eljárás hosszadalmas – az esetek 40 százalékában több mint három év kell a lezáráshoz –, ugyanakkor a hitelezők követeléséből átlagosan csak 3 százalékot sikerül visszafizetni. Az elhúzódó eljárások miatt 2000 végén a csehországi cégbíróságokon már 10,6 ezer, míg Lengyelországban közel 4 ezer lezáratlan ügyet tartottak nyilván. Prágában sokan úgy vélik, a csődök nem megfelelő kezelése hatalmas potenciális befektetésektől fosztja meg az országot.
Bár a cseh csődtörvényt az elmúlt évtizedben 17 alkalommal módosították, gyakorlatilag használhatatlan – véli Stacey. Az igazságügyi minisztérium német és amerikai minta alapján, az Európai Unió által delegált szakértők segítségével a közelmúltban kezdte meg egy új törvényjavaslat előkészítését, és az csak ősszel kerül – már az új – kormány elé. Az új csődtörvény várhatóan rugalmasabb és gyorsabb eljárásoknak nyit utat. Emellett megerősíti a hitelezők jogait – döntő szavuk lesz a cég átalakítására és irányítására –, valamint a hiteltörlesztések átütemezésére vonatkozó döntésekben, így kintlevőségeik jóval nagyobb hányadának megtérülésére számíthatnak, mint korábban.
Lengyelországban, ahol a gazdasági növekedés elmúlt években tapasztalt lassulása következtében megnőtt a cégcsődök száma, a vállalkozók és a vállalati jogászok ugyancsak sürgetik a jogszabályok mielőbbi módosítását. Azzal érvelnek, hogy a hatályos törvények szerint a fizetésképtelennek nyilvánított cég eszközeit a hitelezők befagyasztják, így működésük teljesen ellehetetlenül. Az új, hatékony csődtörvény parlamenti elfogadása azonban legkorábban az év vége felé várható. Romániában, ahol a hatályos törvények diszkriminációs alkalmazásával kapcsolatosan is felmerülnek időnként aggályok, már a nemzetközi pénzintézetek is szorgalmazták a hatékonyabb csődtörvény mielőbbi megalkotását.
A térségen belül eddig egyedül a magyar kormánynak volt bátorsága ahhoz, hogy már a 90-es évek első felében – számos fájdalmas tapasztalatból okulva – a csődtörvény vonatkozásában végrehajtsa azokat szükséges reformokat, amelyek ma példaértékűek a szomszédos országok számára – jelentette ki Ramiro Cibrian, az EU prágai képviseletének vezetője.
G. S.
