Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
KÜLSŐ FELTÉTELEK
A külső feltételek közül azzal számol, hogy a következő 10 évben a világgazdaságot alapvető megrázkódtatások, visszaesés, recesszió, elhúzódó regionális, vagy szubregionális válságok nem fogják terhelni. Ez nem zárja ki a kisebb-nagyobb visszaeséseket, az esetleges nemzeti gazdasági keretek között tartható vagy néhány országra kiterjedő gazdasági krízist, de nem számol hosszan elhúzódó világgazdasági visszaeséssel. Nem kalkulál nemzetközi konfliktusokkal, a korlátozott helyi háborúkon kívül a világgazdaság folyamatait alapvetően hátrányosan befolyásoló politikai eseményekkel sem.
· Azt feltételezzük, hogy a globalizációs és integrációs hatások a következő évtizedben is fennmaradnak.
· A várható nemzetközi szabályozás nem a hatékonyság és teljesítménynövekedés fékezését, hanem kiszámíthatóságát, szélsőséges hatásainak tompítását fogja elérni.
· Feltételezzük az európai integráció előrehaladását, az EU-bővülés első körének megvalósulását, benne Magyarország teljes jogú EU-tagságát.
Belső feltételek
Abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaságpolitika képes létrehozni azokat a hazai feltételeket, amelyek a kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági fejlődéshez szükségesek. Célunk és kiindulási alapunk az, hogy
· a gazdaságpolitika teret enged a magyar gazdaság további modernizálásának, megőrzik az ország tőkevonzási és megtartási képességét, fejlesztik a tőke és technológiai transzfer fogadásához szükséges feltételeket, mindenekelőtt az infrastruktúrát, valamint a képzett és mobil munkaerő-állományt;
· a jelenlegi kedvező folyamatok közül az infláció mérséklése, a foglalkoztatás szinten tartása, illetve javulása a következő évtizedet is jellemezni fogja;
· a magyar gazdaság makroszerkezetében további átalakulás megy végbe, amelynek nyomán dinamikusan bővül a tercier ágazatok kibocsátása, teljesítménye és szerepe a gazdasági teljesítmény előállításában.
· elsősorban a modern informatikára alapuló szolgáltatások, az internet-gazdaság, a tranzitkereskedelem, valamint a magas színvonalú szellemi - pl. pénzügyi, informatikai szolgáltatások, tervezés, idegenforgalom szolgáltatások részaránya nő majd;
· csökken az ipari tömegtermelés és az agrártermelés részesedése.
· Célnak tekintjük, hogy az egyensúlyőrző, dinamikus gazdasági növekedés motorja az export és a növekvő beruházási, felhalmozási tevékenység legyen.
Gyors növekedés, bővülő fogyasztás, növekvő beruházások
Ilyen feltételek mellett 2010-ig a magyar gazdaság teljesítménye 5% körüli évi növekedési pályán mozoghat, egy-egy év ettől eltérő, - nagyobb vagy kisebb - dinamikáját is feltételezve. Alapfeltételnek és célnak tekintjük, hogy a vázolt növekedési ütemtől a hazai végső felhasználás, ettől minden évben csak szerény mértékben maradjon el (1%) és adjon teret az egyensúlyi pozíciók javulásának. Így a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és az államháztartás egyenlegének javulásával számolunk. Ezen belül a külkereskedelmi mérleg hiánya a GDP arányában 1 és 3% között mozoghat. Ezért kiemelt cél és feltétel, hogy az export növekedési üteme minden évben érje el, vagy minimális mértékben haladja meg az import növekedési ütemét. Ezt a folyó fizetési mérleg hiánya maximum 1 százalékponttal haladhatja meg abban az esetben, ha az addicionális külső tőkebevonás egyenlege ezt a különbséget minden évben finanszírozza, esetleg túlfinanszírozza, s így hozzájárul a bruttó adósságállomány további mérsékléséhez is. Lehetőséget látunk arra, hogy a hazai fogyasztás a következő 10 évben évente átlagosan 4%-kal növekedjék.
Ezen belül döntőnek tartjuk, hogy a háztartások fogyasztása, tehát a lakosság közvetlen életszínvonalát meghatározó végső felhasználás gyorsabban, a közösségi fogyasztás, tehát az állam által finanszírozott és adókból fedezett közkiadások pedig csak szerény mértékben növekedjenek. Döntő feltétel, hogy az összes végső hazai felhasználáson belül, 10 év alatt mintegy 6%-kal növekedjék a beruházásokra fordított erőforrások tömege és így a beruházási ráta a jelenlegi 23,5%-ról megközelítőleg 30%-ra emelkedjék.
A tíz éves fejlődési pálya szakaszai
A 10 éves gazdasági fejlődési pálya a megvalósítandó prioritások, a makrogazdasági feltételek megteremtése és az egymással összefüggő mutatók alakulása szempontjából három nagy szakaszra osztható. E három szakasz egyben reprezentálja az úgynevezett bűvös négyszög (vagyis s gazdasági növekedés, makroegyensúly, infláció és munkanélküliség) egymásra hatást gyakoroló, összefüggő alapelemeinek változásait is.
Valamennyi szakaszra egységesen jellemző a kiegyensúlyozott és dinamikus gazdasági fejlődés,
· ahol a teljesítménybővülés és a növekedés motorja az export és a beruházás,
· ezt követi a fogyasztás bővülése, javuló vagy stabil makroegyensúlyi feltételek mellett.
A három szakasz eltérései lényegében a makrogazdasági prioritások különbségeire, illetve egy-egy szakasz különböző súlypontjainak, eltérő célkitűzéseinek megvalósítására épülnek. Ennek megfelelően a következő 10 év magyar gazdaság fejlődésében
· az első szakasz: 2002-2005 között: A gazdaság növekedése dinamikus, javuló makrogazdasági egyensúly, erős antiinflációs program, követő jellegű fogyasztásnövekedés és kemény foglalkoztatási korlátok, azaz stagnáló munkanélküliség jellemző. Ebben a szakaszban a fő cél a gazdaság dinamizmusának megtartása mellett az infláció csökkentése, az egyensúly, mindenekelőtt az államháztartás hiányának, valamint a bruttó államadósságnak a csökkentése. Meg kell kezdeni a végső felhasználás belső arányainak módosítását is, amely a teljesítmény növekedését követő fogyasztás és életszínvonal javulás mellett megteremti a beruházások gyors növekedésének feltételeit is. A szakasz időtartama a program megvalósításának eredményességétől függ. Valószínűleg az EU-csatlakozásig terjedő időszakot ölelheti fel.
· második gazdasági fejlődési szakasz 2005-2008 között: változatlanul dinamikus teljesítménybővülés, azaz gazdasági növekedés jellemző, amely mellett az első szakaszban elért javuló egyensúly és az alacsony infláció megőrizhető, sőt tovább javítható. Ebben a szakaszban az átalakuló gazdasági struktúra, mindenekelőtt a szolgáltatások gyors ütemű növekedése és a stabil makrogazdasági feltételek már lehetőséget adnak a fogyasztás gyorsabb növelése mellett a foglalkoztatás javítására, tehát a munkanélküliség csökkentésére is.
· harmadik szakasz 2008-2012 között: a bekövetkező fejlődés eredményeként harmadik, új minőségű gazdaságfejlődés kezdődhet a magyar gazdaság történetében, ahol a dinamikus gazdasági növekedést stabil egyensúly, alacsony, elhanyagolható mértékű infláció, változó szerkezetű, de minimális munkanélküliség mellett megvalósuló magas foglalkoztatás és dinamikusan növekvő életszínvonal jellemzi. Lényegében a magyar gazdaság fejlődésének erre a szakaszára tehető az az állapot, amely már az Európai Unió átlagához felzárkózó modern gazdaság képét és teljesítményeit mutatja.
