Az orosz politikai vezetés ma már az ország legelső számú problémái közé sorolja az ország katasztrofális demográfiai mutatóit. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta ugyanis úgy csökkent 8 millióval Oroszország lakossága, hogy a szovjet utódállamokból több millió orosz nemzetiségű vándorolt be, az akkori Oroszországénál is rosszabb szociális-gazdasági helyzet, vagy - főként a Baltikumban és a Kaukázusban - az őket sújtó diszkrimináció, ellenséges környezet miatt. Az ország gazdasági stabilizációja azonban ha lehet még súlyosabbá teszi a demográfiai gondokat: szakértők egyöntetű véleménye szerint amennyiben tartós marad Oroszországban a 7-8 százalékos gazdasági növekedés, már egy évtized múlva kezelhetetlen munkaerőhiány lép fel.
Az orosz nemzetiségű bevándorlók hulláma elapadni látszik, a politika viszont ódzkodik más etnikumok, főként a túlnépesedéssel küszködő Kína lakosainak befogadásától. A tömegtájékoztatási eszközökben, és regionális vezetők részéről gyakran megfogalmazódik olyan aggodalom, hogy egy tömeges kínai migráció olyan mértékben megváltoztathatja a ritkán lakott Szibéria etnikai összetételét, hogy az hosszabb távon akár még egyes területek hovatartozásának kérdését is felvetheti.
