A jelenlegi tagországok között a közvetlen agrártámogatások megadásáról folyó vita, valamint a Franciaországban áprilisban, Németországban pedig szeptemberben esedékes választások veszélyeztetik azt a célkitűzést, hogy a jelölt országok 2004. január elsejei hatállyal az Európai Unió tagjaivá váljanak - véli a Reuters által megkérdezett 53 szakértő és 10 politikus többsége. Ugyancsak hátráltatja a folyamatot, hogy az ír törvényhozás mindmáig nem ratifikálta a bővítésről döntő nizzai szerződést.
A hírügynökség tavaly novemberi felmérésén részt vevők még az esélyek szempontjából az élen álló Magyarországnak és Szlovéniának 71 százalékos, a sereghajtó Litvániának pedig 53 százalékos esélyt adtak a 2004-es csatlakozásra; a múlt héten megismételt körkérdésen Magyarország és Szlovénia már csupán 52 százalékot, az utolsó helyre kerülő Szlovákia pedig 43 százalékos esélyt kapott.
A megkérdezettek szerint csak 2005-ben reális a bővítés, így a mai tagállamok kormányai kapnak még egy évet a választók tetszésével várhatóan nem találkozó kompromisszumok megkötésére. A további halasztás életveszélyes lenne, mivel 2005-ben és 2006-ban több tagországban és tagjelölt országban parlamenti választások lesznek. A felmérés résztvevői szerint Szlovénia és Csehország esetében 76, Magyarország esetében 75, Lengyelország esetében 74 százalékos a 2005-ös csatlakozás valószínűsége. A tavaly novemberben elfogadott menetrend értelmében 2004 januárjában tíz ország csatlakozhatna az EU-hoz, így ezek állampolgárai már részt vehetnek a 2004 közepén esedékes európai parlamenti választásokon. A megkérdezettek lényegében semmi esélyt nem adtak arra, hogy az új tagországok bármelyike 2006-ban csatlakozni tudna a gazdasági és pénzügyi unióhoz (EMU), erre legfeljebb 2007-ben látnak lehetőséget.
(NAPI)
