Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csehországban a decemberi 8,9-ről januárban 9,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, meghaladva a 9,2-9,3 százalékos piaci konszenzust. A regisztrált állástalanok száma egy hónap alatt 27 ezer fővel, 489 ezer főre nőtt. Az északnyugati bányavidéken a ráta elérte a 22 százalékot. A foglalkoztatási helyzet romlását a szezonális tényezők mellett az okozza, hogy a legfőbb exportpiacot jelentő Németország recesszióval küszködik, ami csökkenti a vállalatok munkaerőigényét. A Bloomberg ugyanakkor rámutat, hogy még a sikeres exportőrök is ódzkodnak a munkaerő-felvételtől, mivel nagy a bizonytalanság jövőbeli rendelésállományukat illetően.
Ugyancsak a gazdaság lendületvesztésére utalnak a januári inflációs adatok: a 12 havi infláció a decemberi 4,1 százalékról 3,7 százalékra - 2000 májusa óta a legalacsonyabb szintre - süllyedt, noha a fogyasztói árak havi emelkedési üteme 0,1 százalékról 1,5 százalékra gyorsult fel. A kiugró havi drágulási adatot a hatóságilag szabályozott árak emelkedése okozta: a háztartási áram 9,4, a földgáz 4,7, a víz- és csatornadíj pedig 5,3, illetve 5,5 százalékkal drágult. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint az erős korona és az olajár esése miatt az első félévben folytatódik a dezinfláció, ezért elképzelhető, hogy a prágai jegybank a versenyképességet akadályozó koronaárfolyam gyengítése érdekében tovább csökkenti a kamatot. A jegybank mindenesetre közleményben tudatta, hogy a januári inflációs adatok pontosan megfeleltek saját prognózisának és egyúttal megerősítette az év végére vonatkozó 2,5-3,8 százalékos célkitűzését, amelyet január 31-én módosított a korábbi 3,3-4,7 százalékról lefelé, miután általános meglepetésre 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérsékelte az irányadó kéthetes repokamatot és 1 százalékponttal, 2,4-3,4 százalékra vitte lejjebb ez évi GDP-növekedési előrejelzését.
B. P. A.
