Mind több jel mutat arra, hogy az eurózóna gazdasága lassan lábra kap. A Reuters megbízásából 2000 vállalat körében elvégzett felmérés tanúsága szerint a szolgáltatószektor üzleti aktivitási indexe a decemberi 49,2 pontról januárban 51 pontra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy tavaly augusztus óta először ismét növekedett a bruttó hazai termék (GDP) mintegy kétharmadát adó szektor, hiszen 50 pont fölött a mutató már bővülést jelez. A piaci konszenzus 50 pontot várt. A felmérést készítő NTC Research szerint az euróra történő zökkenőmentes átállás nagyban hozzájárult a szektor bővüléséhez. A részindexek közül a kilátásoké emelkedett a legnagyobb mértékben, de - az euró készpénzként való megjelenésével párhuzamosan - számottevően nőtt a beszerzési áraké is. Ugyanakkor az inflációs nyomást fékezi, hogy a felszámított árak részindexe jóval kisebb mértékben lódult meg, mindez azonban a vállalati profitok apadását is jelzi.
Franciaországban az átfogó index 50,1 pontról 52,5 pontra, Olaszországban pedig 50,8 pontról 52,2 pontra emelkedett, az eurózóna legnagyobb gazdaságában, Németországban azonban még mindig nem lehet bővülésről beszélni: a mutató 48,3-ről csak 49,6 pontra ment fel.
Ugyancsak kedvező hír, hogy az eurózóna üzleti klímáját jelző index a decemberi, ötéves mélységi rekordot jelentő
-1,21 pontról januárban -1,03 pontra, egyéves csúcsra emelkedett, noha az elemzők csak
-1,1 pontot vártak. Az indexet közzétevő brüsszeli bizottság szerint a kedvező fejlemény főleg a termelés növekedéséhez fűzödő várakozásokat tükrözi. Az Eurostat szintén tegnap hozta nyilvánosságra, hogy az eurózóna munkanélküliségi rátája decemberben 8,5 százalék maradt, a regisztrált állástalanok száma 11,7 millió volt. Az euró árfolyama 0,87 dollár fölé kúszott vissza, jóllehet nem várható, hogy az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsa holnap csökkenti a hitelköltségeket.
B. P. A.