Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A visegrádi négyek februári keszthelyi értekezletükön megpróbálnak közös álláspontot kialakítani a csatlakozási tárgyalásokon az agrárfejezetet illetően - közölte Orbán Viktor az AFP francia hírügynökséggel. A magyar, a cseh és a lengyel kormány határozottan bírálta a brüsszeli bizottság javaslatát (részletesen lásd a 3. oldalon), amelynek értelmében a tagjelölt országok agrártermelői csak a csatlakozást követő tíz év után kapnának akkora közvetlen támogatást, mint a jelenlegi tagállamok termelői, és kifejezte szándékát az álláspontok egyeztetésére. Milos Zeman cseh miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette a javaslatot, és felkérte Pavel Telicka külügyminiszter-helyettest, uniós főtárgyalót, szervezze meg a visegrádiak értekezletét.
A cseh külügyminisztérium emellett kevésnek tartja azt az összesen 40,16 milliárd eurót, amit a bizottság 2004 és 2006 között a bővítésre szán. Leszek Miller lengyel kormányfő kollégáinál kevésbé kategorikus bírálatot fogalmazott meg, ugyanakkor a Financial Times tudósítása szerint közölte, hogy konzultálni kíván a kérdésben Orbán Viktorral. A lengyel kormányszóvivő szerint vannak kedvező javaslatok is a brüsszeli dokumentumban, de alacsony a felajánlott agrártámogatások kezdeti szintje, és túl hosszú a tízéves átmenet. Ivan Miklos szlovák miniszterelnök-helyettes elfogadhatónak nevezte, hogy az új tagok kezdetben kisebb támogatást kapjanak.
A brüsszeli bizottság javaslata azonban csak az első lépés az EU hivatalos tárgyalási álláspontjának kialakítása felé. A tagállamok a következő hetekben-hónapokban még megvitatják a kérdést, a közös álláspontot a tagállamoknak egyhangú szavazással kell elfogadniuk. Az egyeztetést erősen befolyásolja, hogy Franciaországban áprilisban elnökválasztás, Németországban pedig szeptemberben parlamenti választás lesz, és a két kormány nem akarja kampánytémává tenni a bővítés kényes kérdéseit. A két ország között egyébként érdekellentétek vannak az EU egész közös mezőgazdasági politikáját (CAP) illetően, hiszen Németország mint az EU-költségvetés legnagyobb befizetője elsősorban a kiadások visszafogásában érdekelt, míg Franciaország a jelenlegi rendszer legfőbb védelmezője. A The Wall Street Journal Europe vezércikke ugyancsak bírálja a brüsszeli álláspontot, amely másodosztályúvá fokozná le a leendő tagországokat, ráadásul azt célozza, hogy elodázzák a reformra rég megérett CAP átalakítását.
G. T.
