Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A brüsszeli bizottság szerint sikeres volt az eurókészpénz bevezetése az eurózóna országaiban, az eurót már az első két nap után széles körű bizalom övezi. Jelenleg a pénzkiadó automaták 96 százalékánál hozzáférhető az euró - közölte Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke. Szerdán már a készpénztranzakciók 20 százaléka bonyolódott le a közös pénzben, az egyes országok között azonban jelentős különbségek voltak: Olaszországban csak a tranzakciók 3 százaléka zajlott euróban, míg Franciaországban és Hollandiában ez meghaladta az 50 százalékot.
Didier Reynders belga pénzügyminiszter, aki tavaly az eurócsoport soros elnöke volt, tegnap ugyancsak elégedetten nyilatkozott a 12 EU-tagország több mint 300 millió polgárát érintő készpénzcsere első tapasztalatairól. A kettős készpénzhasználat időszakában azonban elkerülhetetlenül lesznek kisebb kellemetlenségek: a vásárlóknak hosszabb ideig kell majd sorban állniuk az üzletek pénztárainál, a kereskedőknek pedig el kell végezniük az átváltási műveleteket, amikor nemzeti valutából adnak vissza. Reynders szerint sajnálatos, hogy nem sikerült lerövidíteni a kettős készpénzhasználat időszakát: február végére szerinte már senki sem fog nemzeti valutát magánál tartani, az átállás január közepére lényegében befejeződik.
Az euróra történő átállás eddig nem járt általános áremelkedéssel - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Gerassimos Thomas, a brüsszeli bizottság monetáris ügyekben illetékes szóvivője. Az egységes valuta bevezetése ugyanakkor jól láthatóvá tette az egyes országok közötti árkülönbségeket, és az összehasonlításból főként a finnek jöttek ki rosszul. Egy doboz Coca-Cola több mint háromszor annyiba kerül Finnországban, mint Spanyolországban, a McDonald's szabvány Big Macje kétszer olyan drága Helsinkiben, mint Athénben. A kiskereskedők azonban még jó ideig joggal hivatkozhatnak arra, hogy az eurózóna országai között továbbra is jelentős különbségek vannak az adókulcsok, a munkaerő- és a szállítási költségek s a verseny tekintetében. Emellett az egyes országokban működő monopóliumok is tompítják az árak rugalmasságát.
Az árkülönbségek láthatóvá válása azért is fontos, mert a fogyasztók jobban megértik, milyen tényezők szabják meg az árakat. A szakértők ugyan az árak lassú konvergenciájára számítanak, ezt azonban fékezi, hogy a vásárlók nyilván nem kelnek át néhány határon azért, hogy olcsóbban vehessék meg a napi kólájukat vagy liter tejüket. Drágább és könnyen szállítható áruknál azonban ez már elképzelhető: például a négyajtós Renault Mégane alaptípusa Finnországban 21 700 euróba, míg Luxemburgban csak 12 500 euróba kerül; egy a tízes toplistán levő CD ára Franciaországban több mint 22,50 euró, míg Olaszországban nem egészen 15 euró.
A német rendőrséghez megérkezett az első bejelentés egy hamis 50 eurósról. Egy vonat ülésén találta egy 12 éves kislány, aki azonnal észrevette a hamisítást, mivel a bankjegy a biztonsági elemek egyikét sem tartalmazta. Az eset mindenesetre azt jelzi, hogy nem volt eredménytelen a hamis bankók és érmék felismerését célzó előkészítő kampány.
G. T.
