A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagállamainak katari miniszteri tanácskozásán jóváhagyták a Kína és Tajvan csatlakozásáról szóló indítványt, ám a világkereskedelmi liberalizációs tárgyalások új fordulójának előkészítése kapcsán még nem született kézzelfogható eredmény.
A WTO 142 tagországának kereskedelemért felelős miniszterei szombaton egyhangúan megszavazták azt az indítványt, hogy Kína - a WTO-tárgyalókkal szeptemberben rögzített feltételek szerint - csatlakozhasson a szervezethez. A Katar fővárosában, Dohában folyó tanácskozáson tegnap jóváhagyták Tajvan felvételét is. A közel 1,3 milliárd lakosú Kína egy hónap múlva esedékes belépése elemzők szerint a világkereskedelem történetének egyik legjelentősebb eseménye. Az ország a vám- és egyéb akadályok fokozatos leépítésével megnyitja piacait az import előtt, lehetővé teszi a külföldi beruházásokat olyan kulcsszektorokban, mint az autógyártás, az elektronikai ipar, a banki és távközlési szolgáltatások, ugyanakkor kereskedelmi partnerei megszüntetik a kínai termékekre érvényes importkorlátozásokat.
A pénteken kezdődött és holnap záruló értekezlet fő célja, hogy a résztvevők megállapodjanak egy új világkereskedelmi liberalizációs forduló beindításáról és napirendjéről. Tegnapig nem sikerült előrehaladást elérni azon kívül, hogy a legkényesebb témák - köztük a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a beruházások - megvitatására hat munkacsoportot hoztak létre. Az egyes országok, illetve országcsoportok ragaszkodnak érdekeik érvényesítéséhez, bár hírek szerint a színfalak mögötti intenzív alkudozás már hozott bizonyos eredményeket. Kérdéses azonban, hogy kedd estig megszületik-e a döntés az új fordulóról, vagy pedig a dohai tanácskozás is kudarcba fullad, mint két évvel ezelőtt a seattle-i.
A fejlődő országok többsége - élükön Indiával - ellenzi a környezetvédelmi kérdések felvételét a tárgyalási napirendbe, továbbá csak azzal a feltétellel egyezne bele az új fordulóba, hogy a fejlett világ előzőleg váltsa valóra a korábbiak során tett piacnyitási ígéreteit. Egy másik konfliktus azért bontakozott ki, mert a szegény országok részleges mentességet igényelnek a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó WTO-szabályok alól, hogy olcsón gyárthassanak, illetve szerezhessenek be olyan, a tömegbetegségek ellen kifejlesztett generikus gyógyszereket, amelyek egyébként még szabadalmi védettség alatt állnak. Az Egyesült Államok és a legtöbb EU-tag ellenzi ezt.
Az EU-ra ugyanakkor minden oldalról nagy nyomás nehezedik az agrárexport-támogatások rendszere miatt. A brüsszeli delegáció jelezte, hogy a szubvenciók csökkentése szóba jöhet, teljes megszüntetésük azonban nem. Kevésbé látszik kompromisszumra késznek az Egyesült Államok, amely nem hajlandó változtatni a számos WTO-tag által kifogásolt dömpingellenes politikáján. A washingtoni álláspont szerint az amerikai vámok nagyon kicsik, ezért az USA-nak jogában áll megakadályozni a mesterségesen alacsony árú termékek bejutását piacára.
P. Z.
