Az eddig érvényben tartott 1,7 százalékos gazdasági növekedési előrejelzéssel szemben a japán kormány azzal számol, hogy a márciussal záruló pénzügyi évben 0,9 százalékkal zsugorodik a bruttó hazai termék (GDP). Ilyen ütemű hanyatlásra 1980 óta nem volt példa a világ második legnagyobb gazdaságában. A tokiói kormány a realitásokkal szembenézve módosította prognózisát, de még mindig derűlátóbb a jegybanknál, amely 1,2 százalékos zsugorodást jósol. Az új mutató azt is jelenti, hogy beköszöntött az utóbbi tíz év negyedik recessziója, s hogy a július-szeptemberi időszak utáni negyedévekben átlagosan 0,3 százalékos negyedéves visszaesés várható.
Az export visszaesése keményen kihat az ipari termelésre és az állóeszköz-beruházásokra: az eredeti előrejelzésben a kivitel mint semleges tényező szerepelt, míg a mostani szerint 0,6 százalékpontot visz el a GDP-ből. Az ipari termelés éves összevetésben 9,5 százalékkal zsugorodik, a gazdaság kétharmadát adó fogyasztói kiadások 0,5 százalékkal csökkennek, az állóeszköz-beruházások várhatóan 3,3 százalékkal esnek.
A Reuters által idézett kommentárok szerint csak idő kérdése, hogy a parlamenti jóváhagyásra váró 3000 milliárd jenes (25 milliárd dollár) pótköltségvetést mikor követi újabb. Ha azonban a strukturális reformok és a bankok rossz hitelektől való megszabadítása helyett folytatódik a 'sehová sem vezető utak' már az előző kormányok idején csődöt mondott koncepciója, a recesszió a jegybank által valószínűsített két évnél is tovább fog tartani. A kormány bejelentése nem gyengítette a jent, a tokiói Nikkei-225 tőzsdeindex viszont a bankrészvények zuhanásától hajtva 2,1 százalékot esett, az államkötvényhozamok pedig emelkedtek. A befektetők szerint Koidzumi miniszterelnök engedni fog a kiadásnövelést követelő nyomásnak, ami a 30 ezer milliárd jenben megszabott korlátnál több új államkötvény kibocsátását jelenti.
B. P. A.
