Vlagyimir Putyin elnök a kommunista ellenzék tiltakozása ellenére a hét végén aláírta a törvényhozás két háza által korábban megszavazott földtörvényt. A jogszabály nem terjed ki a termőföldek szabad adásvételére, így az 1,7 milliárd hektáros teljes orosz földterületnek becslések szerint mindössze 3-10 százalékát érinti, de ezek magántulajdonának engedélyezése is korszakos jelentőségű. A törvény kimondja a föld tulajdonlásának és adásvételének jogát, megnyitva az utat városi ingatlanok magánerőből történő építése és az ingatlanfejlesztés előtt. Ez szakítást jelent a kommunizmus örökségével, szorgalmazói szerint elősegíti a gazdasági reformokat és a külföldi tőke beáramlását az orosz gazdaságba. Az 1993-ban életbe lépett alkotmány által kimondott jog tényleges érvényesítését biztosító törvény elfogadását már Borisz Jelcin is szorgalmazta, de a kommunisták az akkori parlamenti erőviszonyok közepette meg tudták akadályozni - ez tág teret adott az ingatlan-feketepiac kialakulásának.
A törvény lehetővé teszi, hogy az orosz állampolgárok - az ingatlanadó kifizetése mellett - kedvező áron megvegyék a lakásukhoz vagy nyaralójukhoz tartozó állami telket. A kormány ígéretet tett, hogy az ingatlanvásárlások ösztönzése érdekében egyelőre alacsonyan tartja az adót. A privatizált cégek ugyancsak lehetőséget kapnak, hogy megvegyék a gyár területéhez tartozó bérelt ingatlant, ami növelni fogja a vállalat tőkéjét és a befektetési hajlamot. Az ingatlant emellett hitelfedezetül is használhatják. A szakértők szerint a külföldiek ugyancsak jogot kapnak az ingatlan megvásárlására bizonyos megszorításokkal, így például az országhatár közelében nem vásárolhatnak.
(NAPI)
