Az orosz pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetési tervezet most elkészült utolsó változatában a bruttó hazai termék (GDP) 1,21 százalékának megfelelő többlettel számol. Ez az első eset az elmúlt tíz évben, hogy eleve szufficitet terveznek. A költségvetési tervezet célja, hogy az adók mérséklésével, a kiadások visszafogásával és a bürokrácia csökkentésével ösztönözzék a gazdasági növekedést - közölte Alekszej Kudrin pénzügyminiszter. A tervezet 4,3 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre, noha korábban csak 3,5 százalékot prognosztizáltak. A módosítást az idei adatok tették lehetővé: az első félévben a vártnál gyorsabb ütemben, 5,4 százalékkal nőtt a gazdaság, így a kormány ma már 5-5,5 százalékos GDP-bővüléssel számol erre az évre az idei költségvetésben eredetileg tervezett 4 százalék helyett.
Az inflációt jövőre 10-13 százalékra akarják leszorítani, noha az idén eddig már többször felfelé voltak kénytelenek módosítani a célkitűzést: jelenleg 17-18 százalékkal számolnak erre az évre, de az elemzők egy része szerint a pénzromlás 20 százalék fölött lesz. A tervezet 22 dolláros hordónkénti Ural-olajárral kalkulál jövőre az idei 21 dollár után. Az árfolyam jövőre 31,5 rubel/dollár lesz, az erre az évre tervezett 30 rubel/dollárral szemben. A tárca e héten terjeszti a kormány elé a tervezetet.
Az idén a kormány eredetileg nullszaldós költségvetést tervezett, és ezt hagyta jóvá a törvényhozás is. Később ezt 1,15 százalékos többletre módosították, de ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ennél is nagyobb lesz az aktívum. Az év első hét hónapjában ugyanis a vártnál lényegesen több pénz folyt be az államkasszába - a bevétel az egész évre tervezett összeg 70,8, míg a kiadás 63,1 százalékának felelt meg -, így a többlet eléri a GDP 1,8 százalékát. Az adósságszolgálati kiadások nélkül számolt elsődleges költségvetési mérleg többlete 234,35 milliárd rubel volt (1 dollár=29,31 rubel), vagyis majdnem eléri az egész évre tervezett 239,8 milliárd rubelt. A héthavi szufficit a GDP 4,8 százalékának felel meg, noha a kormány egész évre 3,1 százalékos többletet tűzött célul. A kedvező költségvetési helyzet elemzők szerint a magas energiaárak, az adóreform és a tervezettnél magasabb infláció következménye.
G. T.
