A bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,3 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,4 százalékkal bővült. A stockholmi statisztikai hivatal adatai meglepték az elemzőket, akik az első negyedévi 2,3 százalékos növekedést követően 2 százalékhoz közeli ütemet valószínűsítettek. Az első negyedévben 0,4 százalékos volt a negyedéves növekedés. A vezető skandináv gazdaság lelassulása a globális kereslet lanyhulásának a következménye: az export a második negyedévben 2,1 százalékkal, az import pedig 3,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
A külkereskedelmi mérlegben júniusban a korona gyengélkedése miatt ennek ellenére rekordszintű szufficit mutatkozott. A lakossági fogyasztás éves összevetésben mindössze 1,0 százalékkal, a beruházások értéke pedig csak 1,5 százalékkal emelkedett.
A svéd jegybank (Riksbank) a részben a korona gyengélkedése miatt erősödő inflációs nyomás enyhítése érdekében július 5-én 25 bázisponttal, 4,25 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Mint az ülés jegyzőkönyvéből kiderül, a Riksbank monetáris tanácsában csak a tagok kisebbsége támogatta a kamatok szinten tartását. Azóta a korona megerősödött, az inflációs várakozások csökkentek és a második negyedévi GDP-adatok után tovább csökkent a további kamatemelés valószínűsége. Az ülés jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy a monetáris tanács már akkor úgy látta, hogy a GDP idei növekedése nem fogja elérni a május végén prognosztizált 2,2 százalékot. A jegybank és a kormány egyaránt kedvező hírnek tekinti a növekedési ütem lelassulását, mivel a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben regisztrált több mint 4 százalékos ütem véleményük szerint nem volt fenntartható.
G. S.
Sebő Gábor