A vártnál nagyobb mértékben, havi szinten 1 százalékkal emelkedett júliusban a cseh fogyasztói árindex. Elemzők szerint az inflációval együtt annak valószínűsége is nő, hogy a jegybank újra emeli a kamatot.
Csehországban a fogyasztói árak júliusban 1 százalékkal emelkedtek az előző havi és 5,9 százalékkal az egy évvel korábbi szinthez képest - közölte a statisztikai hivatal. A Bloomberg által megkérdezett elemzők 0,7 százalékos havi inflációt jósoltak. A vártnál magasabb emelkedés mögött két fő tényező áll. A lakhatási költségek havi szinten 2,6 százalékkal nőttek, miután a kormány elrendelte a földgázár 11,2 százalékos emelését, a szabadidős tevékenységek pedig 6,3 százalékkal kerültek többe a külföldi üdülések 24,6 százalékos drágulása miatt. Az 5,9 százalékos 12 havi infláció 1998 decembere óta a legmagasabb érték, ráadásul az emelkedő trend folytatódását is jelzi, hiszen áprilisban 4,6 százalék, májusban 5, júniusban pedig 5,5 százalék volt a ráta. A cseh jegybank által a kamatdöntésekkor figyelembe 12 havi maginfláció - amely nem tartalmazza a közvetett adók és a központilag szabályozott árak változását - júliusban 4,7 százalékra nőtt a júniusi 4,4 százalékról.
Az inflációs adat közzététele a Reuters tudósítása szerint eladási hullámot váltott ki a prágai kötvénypiacon. Az irányadó, 2010-ben lejáró állampapír 65 bázispontot veszített, a hozama így 7 százalék fölé emelkedett, ami egyértelműen kamatemelési várakozást fejez ki.
A jegybank 1998 júniusától ez év februárjáig öszszesen 19 alkalommal csökkentett kamatot, de júliusban végén némi meglepetésre 0,25 százalékpontos emelést hajtott végre - az irányadó kéthetes repokamat jelenleg 5,25 százalék -, a minap pedig bejelentette, hogy decemberben a 12 havi infláció az áprilisban prognosztizált 3,3-4,4 százalék helyett előreláthatólag 5,1-5,8 százalék lesz. Elemzők szerint a mostani inflációs mutató azt vetíti előre, hogy még ebben a hónapban újabb 25 bázispontos kamatemelésre kerül sor, s az év vége előtt még egy hasonló lépésre lehet számítani. Oldrich Dedek, a jegybank alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az áremelkedés korántsem általános jelenség, csupán a termékek és szolgáltatások szűk szegmensét érinti. Hozzátette mindazonáltal, hogy a bank érzékeli az inflációs várakozás erősödését, melyet az áremelkedéseken kívül az expanzív fiskális politika is okoz.
A munkaügyi minisztérium tegnapi tájékoztatása szerint a munkanélküliségi ráta júliusban 8,5 százalékra nőtt a júniusi 8,1 százalékról. Majdnem 440 ezer embert tartottak nyilván munkanélküliként, 20 ezerrel többet, mint júniusban. Egy évvel korábban a munkaképes lakosság 9 százaléka volt állás nélkül. A munkanélküliség továbbra is Prágában és a környékén a legalacsonyabb, 3 százalék, míg Észak-Csehországban 17 százalékot regisztráltak.
P. Z.
