A Világbank 22 millió dollár hitelt hagyott jóvá Belarusz számára kórházak és iskolák hőszigetelésére. A pénzintézet utoljára 1995-ben kölcsönzött az országnak - addig összesen 140 millió dollárt adott -, akkor azonban elzárta forrásait, mivel Alekszandr Lukasenko elnök és kormánya nem volt hajlandó gazdasági reformokat végrehajtani. A Világbank egy új országtámogatási stratégián is dolgozik a volt szovjet köztársaság számára, ami 2002-től 2004-ig 260 millió dollár hitelt jelenthet. A programok a Financial Times értesülése szerint kerülik a politikailag kényes területeket - például a privatizációt -, ehelyett az egészségügy javítására, a szegénység visszaszorítására és a kisvállalkozások támogatására összpontosítanak. Nyugati diplomaták szerint Belarusz az utóbbi időben hajlik gazdaságpolitikai változtatásokra, mégpedig abból a megfontolásból, hogy a nemzetközi pénzintézetekkel érdemes jobb kapcsolatot kiépíteni. Ennek jegyében megállapodott az IMF-fel, hogy a pénzintézet hat hónapon át kísérje figyelemmel a gazdaság alakulását. A monitoring-program októberben ér véget, s bár pénzt egyelőre nem jelent, az IMF - amely szintén 1995-ben hagyott föl a hitelezéssel - várhatóan makrogazdasági célokat és bizonyos reformintézkedéseket fogalmaz meg Belarusz számára, köztük az árkontroll gyengítését.
Ha az együttműködés sikeresnek bizonyul, tárgyalások kezdődhetnek egy hosszabb távú, immár hiteleket is magában foglaló programról. Igaz, ennek az is előfeltétele, hogy a nemzetközi közösség elfogadja a szeptember 9-ei elnökválasztás eredményét, amely megfigyelők szerint biztosan az lesz, hogy Lukasenko hatalmon marad.
P. Z.
Papp Zoltán