Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 460 tagú lengyel alsóház több mint 120 képviselője bizalmatlansági indítványt nyújtott be Aldona Kamela-Sowinska kincstárügyi miniszter ellen; a javaslat támogatói között az ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL), illetve a kormányzó Szolidaritás Választási Akciója (AWS) képviselői is ott voltak. Tadeusz Mackala független - korábban kormánypárti - képviselő, az indítvány előterjesztője a legnagyobb lengyel biztosító, a Powszechny Zaklad Ubezpieczen SA (PZU) magánkézbe adásának módját, a Polski Cukier állami cukorholding létrehozását, a Totalizator Sportowy szerencsejáték-vállalat számítógépes rendszere tenderének körülményeit és a PKN Orlen kőolajipari nagyvállalat erőltetett privatizációját hozta fel a bizalom megrendülésének fő okaiként. Janusz Steinhoff gazdasági miniszter, miniszterelnök-helyettes „választási kampányfogásnak” minősítette a lépést (Lengyelországban szeptemberben tartják a parlamenti választásokat).
Kamela-Sowinska eltávolítása miatt késedelmet szenvedne a lengyelországi privatizáció - figyelmeztet a Dow Jones -, noha a bevételekre nagy szükség volna. Április végén a büdzsé hiánya elérte a tervezett 20,54 milliárd zloty 89,7 százalékát (1 dollár=3,99 zloty); a költségvetés összeállításakor 18 milliárd zloty privatizációs bevétellel számoltak, ebből négy hónap alatt 1,3 milliárd folyt be. A kincstárügyi miniszter a folyamat felgyorsítása érdekében azt javasolta, vigyék a varsói tőzsdére a Telekomunikacja Polska SA (TPSA) újabb 30 százalékát és közben folytatta a tárgyalásokat a TPSA-ban már 35 százalékos részesedéssel bíró, a France Télécom által vezetett konzorciummal arról, hogy július 31-éig megvegyenek további 10 százalékot. A miniszter a héten azt is bejelentette, hogy jövő március helyett már az idén októberben tőzsdére vinné a PZU 50 százalékát (a biztosító 30 százaléka az Eureko-BIG Bank Gdanski konzorcium tulajdona, amelynek további 21 százalékra van opciója).
A lengyel költségvetést nemcsak a privatizációs bevételek elmaradása boríthatja fel - figyelmeztet a Reuters -, hanem az is, hogy a lassuló gazdaságból kevesebb adó folyik be a vártnál. A fiskális nehézségeket pedig megérezheti a zloty is, amelynek árfolyamát hónapok óta nyomják felfelé a kiugróan magas reálkamatok (7 százalék körüli infláció mellett 17 százalék az alapkamat).
Sz. M.
