Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jugoszláv dinár túlértékelt, és ez hátráltatja az exportot - jelentette ki Zoran Djindjic szerb miniszterelnök egy üzletember-találkozón. Djindjic szerint a dinár árfolyama nincs kőbe vésve, a gazdaság szükségleteitől függően időnként igazítani kell rajta. A kormányfő azt követően nyilatkozott így, hogy a jugoszláv jegybank elnöke egy nappal korábban közölte: nem változtatnak a dinár árfolyamán sem az import-, sem az export-, sem pedig más lobby nyomásának engedve. Mladjan Dinkic elismerte, hogy az exportőröknek jól jönne a leértékelés, de az új árfolyam áremelkedéshez vezetne a belföldi piacon. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetett hivatalos gazdasági program szerint ez év végére 30-35 százalék körül lehet a jugoszláv infláció; májusban az előző hónaphoz képest 1,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az áprilisi 9,3 százalékos megugrás után (ez utóbbit főleg a 60 százalékos áramtarifa-emelés hajtotta).
A jugoszláv valuta január elseje óta szűk, meghatározatlan sávban lebeg, a jegybank 30 dinár/márkás árfolyamot igyekszik tartani - emlékeztetett a Reuters. Csütörtökön - Dinkic nyilatkozatának napján - 30,4812-n rögzítették az árfolyamot, miután a központi bank beavatkozott a bankközi piacon.
A szerb pénzügyminisztérium június elsejétől augusztus 31-ig teszi lehetővé, hogy a vállalatok, a bankok és az állam kölcsönösen elszámolják egymás közt az 1996-2000 között dinárban és devizában felgyűlt adósságaikat. Szerbia belső adósságterhe mintegy 840 milliárd jugoszláv dinár (12,06 milliárd dollár), ami megegyezik a külső adóssággal. Ennek 30 százaléka a tőketartozás - emlékeztetett Djindjic -, a többi a kamat. Az adósság nagy részét a kormányfő szerint az állami olaj- és árammonopóliumok halmozták fel, miután kénytelenek voltak az államilag megszabott alacsony áron adni termékeiket. Segített az adósság kialakulásában az is, hogy a bankok kénytelenek hiteleket nyújtani a vállalatoknak a bérek kifizetésére, elkerülendő a szociális nyugtalanságot. A szerb pénzügyminiszter, Bozidar Djelic szerint a vállalatoknak a bankokkal szembeni adósságaik adják a teljes állomány 20 százalékát, a vállalatközi tartozások pedig a felét teszik ki. Az eladósodás következtében mintegy 27 ezer nem likvid vállalat van Szerbiában, ezekben összesen körülbelül 600 ezren dolgoznak.
(NAPI)
