A nemzetközi konjunktúra gyengülése Kelet-Közép-Európát is eléri: a növekedés ezekben az országokban is túljutott a csúcspontján - közölte havi tájékoztatójában a WIIW. Az MTI által ismertetett tanulmány szerint a gazdasági átalakulás legnehezebb szakasza a térségben mindenütt lezárult, de sehol sem zárható ki a visszaesés, még ha a kockázat igen eltérő mértékű is. A tavalyi GDP-t a rendszerváltás előtti utolsó év adatához hasonlítva a jelentés megállapította, hogy a legnagyobb növekedés Lengyelországban mutatkozott, ahol a GDP 2000-ben 27 százalékkal haladta meg az 1989. évit. Szlovéniában a tavalyi GDP 20 százalékkal haladta meg az 1990-ben elértet, Magyarországon 8 százalékkal, Szlovákiában pedig 5 százalékkal; a térség többi országa még nem érte el az átalakulás előtti szintet.
A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP tavaly Szlovéniában volt a legmagasabb: megközelítette az EU-átlag 75 százalékát. Utána Csehország következik 60 százalékkal és Magyarország 53 százalékkal. A többi országban a mutató 50 százalék alatt, Litvániában, Romániában és Bulgáriában 30 százalék alatt maradt. Szlovénia az egyetlen EU-tagjelölt, amely megelőzött egy EU-tagországot, mégpedig az unión belül a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t kimutató Görögországot. Az áruk és szolgáltatások ára Szlovéniában az EU átlagának 64 százalékát, Litvániában, Lettországban és Lengyelországban 50-55 százalékát teszi ki, a többi államban 50 százalék alatt van. Az infláció az egész térségben magasabb az EU átlagánál: Csehországban a legalacsonyabb, 3,9 százalékos, Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban a WIIW szerint egy számjegyű, Romániában viszont 46 százalékot, Jugoszláviában 86 százalékot tett ki 2000-ben. A térségre jellemző a magas munkanélküliségi ráta: tavaly Csehország, Magyarország és Ukrajna kivételével mindenütt két számjegyű volt. Macedóniában a munkaképes lakosság 30 százaléka, Jugoszláviában és Horvátországban több mint 20 százaléka, Szlovákiában közel 20 százaléka volt munka nélkül.
(NAPI)
