Az inflációs nyomás középtávon várható valamelyes mérséklődése lehetővé tette a kamatszint kiigazítását, ami biztosítja, hogy az eurózóna árstabilitása megszilárduljon, hozzájárulva a gazdaság egészséges növekedéséhez a következő másfél-két évben - indokolta Wim Duisenberg, az ECB elnöke a kormányzótanács tegnapi kamatdöntését, amellyel az eurózóna kamatait 25 bázisponttal csökkentette, a marginális hitelkamatot 5,5, a betéti kamatot 3,5, az irányadó kéthetes repokamat-minimumot pedig 4,5 százalékra vitte le.
Az ECB két év óta először mérsékelte a hitelköltséget, amelyen a tavaly októberi 25 bázispontos kamatemelés óta nem változtatott. A lépés minden piaci szereplőt váratlanul ért, miután a bank több vezetője - köztük Duisenberg is - még egy nappal korábban is úgy nyilatkozott, hogy a kiváró álláspont fenntartása indokolt, mert nem valószínű, hogy a 12 havi infláció, amely márciusban 2,6 százalék volt, a következő hónapokban megközelítené a bank által 2 százalékban megszabott plafont.
A döntés bejelentése nyomán az euró dollárárfolyama azonnali reakcióként 0,886-ról 0,892-re futott fel, majd ugyanilyen gyorsan 0,88 alá süllyedt.
Az egyes elemzők által pánikszerűnek, mások szerint elkésettnek minősített kamatcsökkentés azt jelenti, hogy a bank megváltoztatta eddigi álláspontját, miszerint az eurózóna gazdasága kellőképpen ellenálló a globális lassulással szemben, és engedett a már gyakorlatilag minden mértékadó tényezőtől hallható kamatcsökkentési felszólításnak. További nyomást jelentett a bankra, hogy az utóbbi időben napvilágot látott adatok szerint viharfellegek gyülekeznek az eurózóna legnagyobb gazdasága, Németország felett: márciusban a feldolgozóipari rendelésállomány tíz éve nem látott ütemben zuhant, az ipari termelés zsugorodása pedig hat éve példa nélküli mértékű volt. Ugyanakkor az inflációs környezet semmit sem javult, az áprilisi előzetes német és olasz adatokból inkább a 12 havi fogyasztói árindex növekedése következik, semmint mérséklődése, így a piacok által egyébként is erősen bírált ECB tekintélyének várhatóan nem használ a legkorábban június közepére várt döntésének előrehozása. A dán jegybank az ECB döntése után néhány órával kamatcsökkentést jelentett be. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint nem valószínű, hogy az uniós csatlakozásra váró közép-európai országok jegybankjai követik az ECB példáját, mert monetáris politikájukat belföldi megfontolások alapján alakítják.
B. P. A.
