Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kormánynak ellen kell állnia a kísértésnek, hogy elköltse az alultervezett inflációnak köszönhető többletbevételeket, ehelyett inkább hagynia kellene, hogy csökkenjen a deficit. Felül kell vizsgálnia a fiskális politika lazítására, a kiadások 2001-2002. évi növelésére vonatkozó terveket, hogy szembeszállhasson az inflációval és biztosíthassa a külső egyensúlyt - áll az OECD tegnap kiadott féléves jelentésében. Az OECD becslése szerint a költségvetés hiánya 2001-2002-ben megközelítheti a GDP 4,5 százalékát, szemben a tavalyi 3,9 százalékkal.
Annak érdekében, hogy a monetáris politika hatékonyan léphessen fel az inflációs nyomás enyhítése érdekében, szélesíteni kellene a forint lebegtetési sávját - tanácsolják a párizsi szakértők. A jelentés szerint az idén 9,4 százalék, jövőre 8 százalék lesz a magyarországi infláció; a kormány 8,5 százalékot, illetve 6 százalék körüli értéket vár - emlékeztet a Dow Jones. A 2001-ben 5,1 százalékkal, 2002-ben 4,7 százalékkal növekvő gazdaság hajtóereje a belső kereslet marad - emeli ki a jelentés -, amit a béremelkedések még tovább fűthetnek, fokozva az inflációt és rontva a folyó fizetési mérleget. Az OECD szerint az idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre 5 százalékára rúg a folyó fizetési mérleg hiánya a 2000. évi 3,3 százalék után, ez pedig a forint kockázati prémiumának növekedéséhez és magasabb kamatokhoz vezethet.
Az OECD két másik közép-európai tagját, Lengyelországot és Csehországot is költségvetési óvatosságra inti, s ezekben az országokban lassulásra is számít. Lengyelországban az idén 3,8 százalékos GDP-növekedést várnak a tavalyi 4,1 százalék után, s Varsónak azt tanácsolják, hogy a magas kamatokat alkalmazó monetáris politika helyett, amellyel leszorította az inflációt, álljon át az alacsonyabb kamatok - szigorúbb fiskális politika keverékére, így kisebb infláció mellett is növekedési pályán tarthatja a gazdaságot. A cseh kormánynak határozottan ajánlják a költségvetési szigort, hiszen az idén várhatóan a GDP 9 százalékára rúg az államháztartási hiány. Az OECD úgy véli, le kell faragni a büdzsé kötelező tételeiből is ahhoz, hogy 2003-2004-re - amikor lassul a privatizációs bevételek beáramlása - a kialakuló ikerdeficit ne okozzon makrogazdasági instabilitást.
A 30 tagú szervezet egészét illetően az OECD az idén csak 2 százalékos növekedést vár a fél éve prognosztizált 3,3 százalék helyett, kiemelve, hogy az Egyesült Államok és Japán gazdasága a korábban gondoltnál sokkal jobban lefékeződött. A jelentés készítői helyeslik a Fed kamatcsökkentéseit, s a jó példa követését várják az Európai Központi Banktól (ECB) is. Az eurózóna esetében 2,6 százalékos idei GDP-növekedést várnak a tavalyi 3,4 százalék után, hangsúlyozva, hogy a kalkulációt a mainál rövidesen alacsonyabbra szálló kamatszintre alapozták. Ignazio Visco, az OECD vezető közgazdásza a jelentést ismertető sajtókonferencián egészen egyenesen fogalmazott: 50 bázispontos kamatcsökkentésre volna szükség a következő két hónapban - idézte Viscót a Bloomberg -, s ezt az ECB tekintse ajánlásnak.
Sz. M.
