Alig egy nappal a legfejlettebb ipari államok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek washingtoni csúcstalálkozóját követően több résztvevő is kamatcsökkentésre szólította fel az Európai Központi Bankot (ECB). Paul Martin kanadai pénzügyminiszter, aki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi közgyűlésén beszélt, kijelentette, hogy a globális fékeződés veszélye miatt Európának is viselnie kell a felelősséget, ezért ha az ECB túl sokáig kivár, azért túl nagy árat kellene fizetni.
Japán kollégája, Siokava Maszadzuro aggodalmát fejezte ki az eurótérség gazdaságának lassulása miatt és a szükséges monetáris döntés meghozatalát sürgette.
Laurent Fabius pénzügyminiszter szerint a kamatpolitika irányítóinak figyelembe kell venniük, hogy az infláció kontroll alatt van a térségben, de eközben a gazdaság teljesítménye fékeződik és a két tényező közötti kockázat az utóbbi hetekben már kiegyenlítődött, amit az ECB - amely a vezető jegybankok közül egyedüliként idén eddig nem mérsékelte a hitelköltséget - nem hagyhat figyelmen kívül. A három nyilatkozat éles ellentétben áll a G-7 csúcs zárónyilatkozatával, amely közvetett utalást sem tartalmaz az ECB monetáris politikájára vonatkozólag. A G-7 közös közleménye leszögezi, hogy a kilátások kedvezőek, de az utóbbi egy évben lelassult világgazdasági növekedés felgyorsítása érdekében az amerikai Fednek és a japán jegybanknak a gazdaság élénkítését szolgáló monetáris politikát kell folytatnia. Az IMF monetáris és pénzügyi bizottságának (IMFC) közleménye azt hangsúlyozza, hogy bár a világgazdasági növekedés lassulása rövid ideig fog tartani, az erős fékeződés kockázata számottevően megnőtt a tavaly szeptemberi prágai tanácskozás óta.
Wim Duisenberg, az ECB elnöke, Ernst Welteke, a kormányzótanács német és Jean-Claude Trichet, a testület francia tagja a kamatcsökkentési felszólításokra reagálva egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy monetáris enyhítésre jelenleg nincs lehetőség, mert még mindig jelen vannak az árstabilitást veszélyeztető tényezők. A kiváró álláspontot a legfrissebb adatok is alátámasztják: az M3 pénzmennyiségi mutató bővülése márciusban éves összevetésben 5 százalékra gyorsult fel a februári 4,7 százalékról, így a háromhavi mozgóátlag 4,8 százalék maradt, azaz nem közeledett a bank 4,5 százalékos célkitűzéséhez.
Elemzők nagyrészt az amerikai gazdaság meglepően erős, éves összevetésben 2 százalékos első negyedévi GDP-bővülésének (NAPI Gazdaság, 2001. április 28., 1. oldal) tulajdonítják, hogy az euró a hét első két kereskedési napján nyomás alatt maradt a dollárral szemben és a közös pénz jelentősen gyengült a jenhez képes is. Európai politikusoktól eddig azt lehetett hallani - emlékeztetnek szakértők -, hogy idén a növekedés lekörözi az amerikait, de a francia kormány már korábban lefelé módosította ez évi GDP-előrejelzését és a múlt héten a német kormány már csak valamivel 2 százalék feletti bővülésről beszélt.
B. P. A.
