Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel állami szektor szélesen értelmezett hiánya (az úgynevezett gazdasági deficit) az idén valószínűleg a tavalyival megegyezően a GDP 2,7 százalékát teszi majd ki, vagyis jócskán meghaladja a célul kitűzött 1,8 százalékot - jelentette ki Cezary Jozefiak, a lengyel központi bank monetáris politikai tanácsának (RPP) tagja egy a gazdasági növekedésről szóló varsói tanácskozáson. A pénzügyminisztérium főtanácsadója, Stanislaw Gomulka szerint a fő veszély a GDP növekedésének lassulása: az idei ütem 2 százalékponttal is elmaradhat a büdzsében számításba vett 4,5 százaléktól. Ennek eredményeképpen a GDP 0,5-1 százalékának megfelelő értékkel csökkenhetnek a költségvetési bevételek, ami 2,3-2,8 százalék közti gazdasági deficithez vezethet.
Gomulka szerint a pénzügyminiszter mindent megtesz majd azért, hogy legalább az őszi parlamenti választásokig ne kelljen felfelé módosítania a költségvetési deficitet, akár a kiadások csökkentésének árán is. Február végén a lengyel központi költségvetési deficit elérte az év egészére megszabott érték 58 százalékát, márciusban pedig Jaroslav Bauc pénzügyminiszter úgy nyilatkozott - emlékeztet a Dow Jones -, hogy a hó végére a hiány meghaladhatja a 70 százalékot is. A központi költségvetésre jut a teljes állami szektor kiadásainak mintegy 50 százaléka.
A varsói jegybank több ízben figyelmeztetett: a költségvetés lazasága a fő oka annak, hogy nem lehet csökkenteni a belföldi kamatszintet. Az RPP ugyan mind február végi, mind március végi ülésén lejjebb vitte a kamatokat - legutóbb 100 bázisponttal (NAPI Gazdaság, 2001. március 29., 1-2. oldal) -, de elemzők szerint a mérséklés sokkal nagyobb mértékű is lehetne, megfelelő költségvetési politika mellett.
A lengyel kamatszint a legmagasabbak közé tartozik Európában, az irányadó repokamat 17 százalék, miközben az infláció februárban év/év alapon 6,6 százalék volt, a márciusit pedig 6 százalékra teszik. Bauc egy Közép- és Kelet-Európa bank- és pénzügyeiről tartott wiesbadeni szemináriumon úgy nyilatkozott, hogy az év eleji jegybanki döntésekhez hasonlókra számít még az első félévben. A gazdaság kilátásait illetően legfontosabb kérdés a pénzügyminiszter szerint az, hogy mennyire lassul le a növekedés az eurózónában. Bauc ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kell akkora válságra számítani, mint amekkorát az 1998-1999-es orosz, illetve ázsiai pénzügyi krízis okozott és annak sincs jele, hogy a mostani argentin, illetve törökországi zűrzavar megfertőzné Lengyelországot.
(NAPI)
