Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bülent Ecevit török miniszterelnök tegnap negyed óra után távozott a nemzetbiztonsági tanács havi rendszerességű - és általában több órán át tartó - tanácskozásáról, miután komoly nézeteltérése támadt Ahmet Necdet Sezer köztársasági elnökkel, aki elmondása szerint a jó modort túllépve meggyanúsította őt. Ennél többet a miniszterelnök a Dow Jones tudósítása szerint nem mondott, de a két vezető korábban már többször összeütközésbe került, különösen amiatt, hogy Sezer alkotmányossági aggályokra hivatkozva nem írt alá számos, a kormány által szükségesnek tartott törvényt - emlékeztet a Reuters.
Ecevit nyilatkozata nyomán az isztambuli tőzsdeindex 16 százalékot zuhant, az államkötvények hozama pedig kétéves magasságba emelkedett.
Később mindkét piac megnyugodott valamelyest, miután a miniszterelnök sietett leszögezni, hogy a kormány elkötelezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által jóváhagyott gazdaságpolitika és a korrupcióellenes kampány iránt; gazdasági válságról szerinte szó sincs, és mindent megtesznek annak elkerülésére. A tőzsdeindex így is 14,6 százalékkal lejjebb zárt, míg az irányadó egyéves államkötvény hozama, amely a múlt héten 64 százalék körül ingadozott, 113-ról 93 százalékra csökkent. A kormányfői nyilatkozat nem nyugtatta meg a devizapiacot sem, ahol a bankok menedéket keresve fejveszetten igyekeztek megszabadulni a lírától és hatalmas dollárvásárlásokba kezdtek, aminek kielégítésére a török jegybank devizatartalékának egyhatodát, mintegy 4,5-4,8 milliárd dollárt dobott piacra. Ilyen mértékű devizavásárlásra a tavaly novemberben kirobbant pénzügyi válság óta nem volt példa. Elemzők rossz jelnek tekintik, hogy a bankok a mai, 6 milliárd dollár értékű kincstárjegy-aukció előtt nemigen zárták vissza pozícióikat. Selcuk Demiralp pénzügyminiszter-helyettes szerint a piacok ma már nyugodtabbak lesznek, és a tárca elég erős a válság elhárításához.
Tavaly novemberben a bankszektoron belüli korrupció miatti félelmek nyomán a pénzintézetek 6-7 milliárd dollárt vásároltak fel két hét alatt a jegybanktól. Az IMF a válság megoldására akkor a 4 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet további 7,5 milliárd dollárral növelte. A most kirobbant politikai válság nem is jöhetett volna rosszabbkor, hiszen Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese, aki a G-20 államok tanácskozására érkezett az országba, az ankarai kormánnyal áttekinti a hároméves hitelprogram feltételéül szabott szerkezeti reformok és az antiinflációs program terén elért előrehaladást.
B. P. A.
