Az IMF az infláció ütemének mérséklésére, a költségvetési hiány csökkentésére, a pénzintézetek privatizációjára, illetve az állam gazdasági szerepvállalásának visszaszorítására szólította fel a szlovén kormányt. Dimitri Demekas, az IMF küldöttségének vezetője a kéthetes ljubljanai tárgyalássorozat végeztével kijelentette: elsőbbséget kell adni az áremelkedés megfékezésének, miután a két évvel ezelőtti 6,1 százalékról, illetve a tavalyi 7,8 százalékról idén januárra 8,5 százalékra nőtt az éves infláció. A kormány az általános forgalmi adó 1999. júliusi bevezetésével, illetve a magas világpiaci olajárral indokolja a növekedést. Demekas szerint ez év végére 6 százalék alá, 2002 végére pedig már 5 százalék alá szorítható le az infláció, s ez esetben a kormány az előirányzott szintre csökkentheti a költségvetési hiányt. Ljubljana idén a tavalyi 1,4 százalékról 1 százalékra tervezi mérsékelni a költségvetési deficit/GDP-arányt, és 2004-re már kiegyensúlyozott büdzsét irányoz elő; ehhez azonban az IMF szerint drasztikus lépéseket kell tenni a kiadások több mint felét kitevő nyugdíjellátás, az egészségügyi és szociális ellátórendszer, valamint a közalkalmazotti bérezés terén.
Az IMF szerint halaszthatatlanná vált az állami bankok és biztosítók privatizációja. A kétmilliós országban jelenleg 24 bank és 12 biztosítótársaság működik; a két legnagyobb bank, a Nova Ljubljanska Banka és a Nova Kreditna Banka Maribor együttvéve a piac 40 százalékát, míg a két vezető biztosító, a Zavarovalnica Triglav és a Pozavarovalnica Sava a piac több mint felét fedi le. A szlovén pénzügyminiszter, Anton Rop tegnap jelentette be, hogy az idei eladási listára tették a két nagy bank 36, illetve 40 százalékát, a Talum alumíniumkohó 80 százalékos állami tulajdonhányadát, valamint a Telekom távközlési vállalat 15 százalékát. Ljubljana idén összesen 80 milliárd tolár (347,5 millió dollár) privatizációs bevételre számít.
G. S.
Sebő Gábor