Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Renate Künast, a német kormány alig egy hónapja kinevezett mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és fogyasztóvédelmi minisztere nagy vonalakban felvázolta a tárca új politikáját, amely a BSE-kórral kapcsolatos válság felszámolásán túlmenően az ágazat hosszú távú egyensúlyát is biztosíthatja. A zöldek társelnöki tisztségét is betöltő Künast kijelentette, hogy a jövőben a kevésbé intenzív gazdálkodásnak kell nagyobb támogatást nyújtani és a hangsúlyt a tömegtermelésről fokozatosan a minőség irányába kell elmozdítani. Hozzátette, hogy halaszthatatlannak tartja az Európai Unió termelésközpontú közös agrárpolitikájának módosítását, amelyen belül a nemzeti kormányok számára a prioritások meghatározása és a támogatások elosztása terén ugyanakkor a mostaninál nagyobb mozgásteret követel.
A miniszterként a törvényhozásban első ízben felszólaló Künast megerősítette, hogy az első németországi BSE-fertőzés novemberi észlelése óta a marhahúsfogyasztás 57 százalékkal visszaesett az országban, és várhatóan a 400 ezer szarvasmarha tervezett kényszervágása is csak átmeneti megoldást hozhat. A német gazdák évente összesen 27 milliárd márka (12,8 milliárd dollár) támogatást kapnak; ebből 12,6 milliárd Brüsszelből érkezik, a többit a szövetségi költségvetés fedezi. A BSE-kórral kapcsolatos rendkívüli kiadásokra eddig összesen egymilliárd márkát osztottak szét. Künast mindazonáltal óvott a termelési szerkezet drasztikus átalakításától, kijelentve, hogy a kis- és nagyüzemeknek, a bio- és hagyományos gazdálkodásnak egyaránt van jövője. A minisztérium ugyanakkor előirányozta, hogy a biogazdálkodás súlyát a jelenlegi 2,5-3 százalékról tíz éven belül 20 százalékra fogja növelni.
G. S.
