Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzetközi Valutaalap javasolja, hogy Kína szavazati súlyát Peking kérésének megfelelően emeljék 2,2-ről 3 százalékra az igazgatótanácsban, miután Hongkong 1997-ben történt integrálása és az erőteljes gazdasági növekedés következtében nőtt a szerepe a világgazdaságban. A szervezet többi 182 tagállamának pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői - mint Horst Köhler, az IMF vezérigazgatója közölte - egy hónapon belül kell, hogy döntsenek a javaslat támogatásáról. Amennyiben a javaslat a várakozásoknak megfelelően a szavazatok legalább 85 százalékát megkapja, Kína a részvényesek sorában a jelenlegi 12-13. helyről a 8. helyre lép elő - egy sorban Kanadával, amelynek bruttó hazai termékét a kínai gazdaság a maga 991 milliárd dollárjával már 1999-ben 50 százalékban felülmúlta. A kiigazítás akkor lép életbe, ha Kína a kedvező döntést követően 30 napon belül 8,4 milliárdra egészíti ki jelenlegi 6,4 milliárd dolláros befizetését. Az IMF teljes törzstőkéje ezzel 278,5 milliárd dollárra nő. Az IMF vezető részvényese 17,3 százalékkal az Egyesült Államok, amelyet csökkenő sorrendben Japán, Németország, valamint az azonos tulajdonosi és szavazati jogokkal bíró Franciaország és Nagy-Britannia követ.
Kína szavazati jogának emelésére elemzők szerint valójában nem a Hongkonggal való újraegyesítés ad okot, hiszen a volt brit gyarmat továbbra is szinte korlátlan gazdasági függetlenséget élvez; a döntés inkább annak köszönhető, hogy az IMF értékeli: Peking az 1998-as ázsiai válság idején ellenállt a jüan leértékelését szorgalmazó nyomásnak. Ezzel jelentősen hozzájárult a krízis viszonylag gyors felszámolásához. Az exportkereslet visszaesését a kormány nagyszabású állami fejlesztésekkel nagyrész kompenzálta. Kína az elmúlt 15 évben nem vett fel IMF-hiteleket, ugyanakkor a Világbanknak tavaly a felvett 1,7 milliárd dollárral India és Törökország után a legjelentősebb ügyfele volt.
G. S.
