Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A török kormány gazdasági reformtörekvéseinek támogatásáról döntöttek a nyugati hitelezők - amelyeknek az országgal szembeni együttes követelése meghaladja a 42 milliárd dollárt -, s a héten Ankara már hozzá is jut egymilliárd dollár friss kölcsönhöz. A pénzügyi válság miatt megroppant befektetői bizalom erősödéséhez a török valutatartalékokra, illetve a költségvetésre vonatkozó legfrissebb adatok is hozzájárultak.
Bizalmat szavaztak a nemzetközi pénzintézetek a török gazdaság átalakítási programjának: Gazi Ercel, a jegybank kormányzója a múlt hét második felében egy New York-i találkozón 14 banktól kapott ígéretet arra, hogy tovább folytatják Törökországgal kapcsolatos hitelezési tevékenységüket. A hét elején Frankfurtban Ercel hasonló megállapodást ért el mintegy harminc hitelező bank képviselőivel való tanácskozásán. (A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatai szerint a nyugati bankok Ankarával szembeni hitelköveteléseinek összege 42,3 milliárd dollár; a német bankokra ennek több mint negyede, 11,3 milliárd dollár jut.) A megbeszélések pénteken konkrét eredményre is vezettek: Törökország 1 milliárd dollár kölcsönt kap 10 nemzetközi banktól, hat hónapra - jelentette be az érintett bankok képviseletében a Citigroup. A Bloomberg által ismertetett közlemény szerint a kölcsön kamata 100 bázisponttal van a LIBOR fölött, s a pénz december 22-én válik hozzáférhetővé. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindkét banki találkozón képviseltette magát, miután korábban bejelentette: 7,5 milliárd dollár rendkívüli hitellel támogatja meg a bankrendszer likviditási válságával küszködő Törökországot. A török jegybank eközben a pénzügyi válság november 18-i kitörése óta először számolt be a valutatartalék növekedéséről: a készletek december első hetében 682 millió dollárral, 19,624 milliárd dollárra nőttek; a válság előtti utolsó napon még 24,433 milliárd dollárt tartottak nyilván.
A török gazdaság növekedési üteme a szigorú 2001. évi költségvetési és adópolitika, illetve a nyomában csökkenő kereslet és a visszafogottabb banki hitelezés hatására várhatóan jócskán elmarad a kormány által előirányzott 4,5 százaléktól - vélik az elemzők. Az idei első 9 hónap 5,4 százalékos GDP-növekedése szerintük jövőre 1 százalék körüli szintre fékeződik le. A fizetési mérleg jövőre valószínűleg 1 milliárd dollár körüli többlettel zár az import várható visszaesése következtében, szemben az idei év végére prognosztizált 9,3 milliárd dolláros hiánnyal. A költségvetés pozíciója az elmúlt hónapban javult: az év elejétől kumulált hiány november végére az október végi 11 millió milliárdról 10 millió milliárd lírára csökkent; az elsődleges többlet közel 8 millió milliárdról 8,6 millió milliárd lírára nőtt.
G. S.
